Hatodik rész: Alternatíva – Szekuláris Humanizmus

Hacsak a hívőkben nem lakik egy külön szellem, amitől ők mások, és ha az ateisták is ugyanúgy emberek, akkor az összes többi emberi közösségre érvényes szabályok rájuk is érvényesek. Ami az embereknél működik, az működik az ateistáknál is.

Te hogyan élnéd az életed, ha nem lenne Isten?
Hogyan döntenéd el, hogy valami helyes vagy sem, ha nem állna rendelkezésedre egy kinyilatkoztatás, ami irányt mutathat?
Mi alapján választanál két opció közt?
Hogyan szervezned meg az emberek együttélését?
Mit tanítanál az iskolában?
Hogyan ünnepelnéd a sikereid? És hogyan gyászolnád a veszteségeid?

Az ateisták biztosak abban, hogy nincs Isten. Mindenki a saját vérmérséklete szerint persze. De ezen a nyilvánvaló első következtetésen túl mi van? Mi lehet? Mi lesz?
Az ateisták nem kell erkölcstelenek legyenek. Természetfeletti nélkül is lehet jó etikai rendszert csinálni.
Amikor felmerül a kérdés, hogy ha nincs Isten, akkor ki (mi) az erkölcs forrása, az ateisták (helyesen) azt válaszolják, hogy az erkölcs biológiai eredetű. Ez alatt azt értik, hogy az emberi erkölcsrendszerek alapja az emberek társas együttélése, és ennek biológiai, és biokémiai alapjai.
Viszont az ebből következő lépést már kevés ateista teszi meg. Ez pedig annak elismerése, hogy mivel az emberi erkölcs szükségszerűen emberi, ezért ennek középpontja, és mércéje is az ember.
Nem egy adott ember, vagy egy kis csoport emberi érdekei. Hanem a nagybetűs Emberé. Ezzel nem egyeztethető össze elnyomás, kegyetlenség, vagy népirtás. A mérce pedig az emberi jólét szintje.
Igen, az erkölcsöt mi emberek, csak emberit tudunk csinálni. De ez nem korlát, hanem kiindulópont. Nem kell csak az emberekkel foglalkozni. Ha az emberi boldogulás összefügg a minket körülvevő környezettel, akkor annak ápolása és védelme is fontos, és nem csak abban az esetben nyúlunk a minket körülvevő világhoz, hogy elvegyünk belőle valamit.
Élhetünk együtt békésen más állatokkal.
Sétálhatunk hűs erdőkben.
Az emberi faj biológiai származása, és (biológiai) függősége az őt körülvevő világgal nem egy mellékes információ, amit csak helyesen kell tudni, ha az evolúcióról van szó. Sok ateistának a biológiával kapcsolatos tudásunk csak egy sor üres tény. Amit csak akkor használunk, ha egy hívőt kell kijavítani, vagy egy transz személyt kell megalázni. A biológiai tudásunk viszont nem fegyver, hanem tudás. Amiből következeteseket, és értékeket vonhatunk.
Ezek lehetnek hibásak, és emberségesek is. A hím-nőstény kettősséghez való ragaszkodás például hibás. Amit sajnos sok ateista is arra használ, hogy egy amúgy is hátrányos helyzetben levő csoport tagjait még jobban korlátozza, és megalázza. Lehet viszont elsősorban embernek tartani embertársaidat. Majd nézz utána a szóban forgó jelenségről létező tudásunknak. És ennek függvényben szólalj csak meg.

Értékválasztás
A jelenlegi egyre szenzációsabb, és egyre több rétegre osztott világunkban kell tegyünk egy értékválasztást. Ami akkor is, ha jelenleg nem népszerű, de mindenképp erkölcsileg és emberileg helyes kell legyen. Nem lehet ember-ellenes.
Lehet azzal is érvelni, hogy a világban jelenleg megfigyelhető egyre erősebb, és több rétegű megosztottság annak a jele, hogy a világ demokratikusabb lett. Nem azért hallani egyre többet olyan kisebbségekről, amelyek eddig nem szerepeltek a közbeszédben, mert a semmiből jöttek elő. Hanem azért, mert ezek a csoportok csak most értek el egy olyan szintet, ahol beleszólásuk van a hatalomba.
A világ pedig halad. A dolgok folyamatosan változásban vannak. Ezért választani kell az új helyzettől függően, hogy melyik oldalra állsz.
Az evolúció nem ért véget Darwinnál, és utána már semmi változás nem lesz, de nem is kell.
Ez a hozzáállás maga egy értékválasztás. Ha meg tényleg megérted, hogy a biológia miről szól, és az evolúció-elmélet mit mond, akkor nem fogsz azért érvelni, hogy a dolgok maradjanak a régiben, vagy térjenek vissza egy sosemvolt aranykorba. Ha megérted az élet csodáját, akkor örömmel fogadod a változást, és többé nem félsz tőle. Elfogadod, hogy a folyamat szerencsés részese vagy, és nem próbálod többé megnyerni a képzelt versenyt.

Konzervatív humanizmus
Vannak konzervatív ateisták. Sőt konzervatív humanisták is. Akik szerint, amit az emberiség eddig elért az elég. Most már csak még több technológia, és még több szórakozás van hátra.
Már csak a halál kérdését kell megoldani. Ezért kell transzhumanizmus. De a társadalmi, és emberi kérdésekre válaszolni tudó humanizmus pedig csak egy lépés ez előtt. Mert az élet célja pusztán a hedonizmus.
Csak az a gond, hogy nem tartunk a történelem végén. A társadalmi problémákat nem oldottuk mind meg. De nem is arról van szó, amit egyes konzervatív, ateista guruk, mint például Steven Pinker hirdetnek. Ő írt egy teljes könyvet arról, hogy csak az eddigi módon kell tovább menni. És akkor majd előbb-utóbb, kétszáz év múlva majd jobban alakulnak a dolgok. A gond ezzel az, hogy ha közben a haladásért tenni kívánókat folyamatosan támadásoknak tesszük ki. Orbánokat szavazunk meg. És ha a magukat a legracionálisabbnak tartó ateisták is foggal-körömmel küzdenek a változás ellen, akkor ebből nem lesz semmi.
Sok ateista szereti magát liberálisnak, és ezzel együtt progresszívnek mutatni. A tényleges viselkedésük viszont nincs ezzel összhangban. Ott van például a haladás, és az igazságosság ellen folytatott ádáz küzdelmük a SJW elleni fröcsögés, és a „PC-kultúra” elleni szólásszabadság-harc.
Ezek mind változás, haladás, és egyben javulás elleni harcok.
Igen, vannak társadalmi kérdések, amelyekről párbeszédet kell folytatni. De egy párbeszéd nem úgy működik, hogy az egyik fél automatikusan hülye, a másik meg a racionalitás páncéljával felvértezett hős lovag, aki majd jól felvilágosítja. Ezt arroganciának hívják.

Javaslat
Az ötlet egyszerű: legyünk humanisták.
Társadalmi kérdésekben törekedjünk arra, hogy először megértsük, majd felmérjük a jelenlegi helyzetet. Majd figyelve járjunk utána, hogy embertársaink mit szeretnének a kérdésben. A hallottak alapján, és az információk birtokában mérlegeljük a kérdés erkölcsi vonatkozásait figyelembe véve mindazt, amit az erkölcsről, és az igazságosságról tudunk. És csak ez után jöhetünk javaslatokkal.
Nehéznek hangzik? Lehet, hogy a felületes ítélkezésnél nehezebb, de annál sokkal értelmesebb, és emberségesebb. Így már jobban hangzik?

 

Kommentelnél? Katt ide.

1 thought on “Hatodik rész: Alternatíva – Szekuláris Humanizmus

  1. Pingback: Az online tér korlátai | Humanista Élet

Comments are closed.