Transzhumanizmus | Humanista válaszok

Hallgasd meg a posztot itt.

A néha embernemesítésnek is nevezett transzhumanizmus célja, az egyre fejlődő biológiai, és technológiai ismereteinket annak szentelni, hogy az emberi képességeket eddig még nem ismert határokig kitoljuk, ezáltal növelve az emberi jóllétet.
Szorgalmazói szerint a tudomány, és a technológia segítségével az emberi egészség, intelligencia, fizikai képességek, beleértve az élettartamot is, továbbfejleszthetők.
A transzhumanisták szerint a hagyományos értelemben vett egészséges, vagy normál állapotot jóval meghaladó lét jelenti az emberiség jövőjét.
Mindezt a biológiában várt alapvető áttörések következtében gondolják lehetségesnek. Szerintük nem sci-fi kiborggá válni, ha már most rengeteg egészséget biztosító, és jóllétet növelő eszközt használunk, a pacemakerektől, a viselhető okos eszközökön át, a művégtagokig.

Hála a sajtóban nagyobb ismertségnek örvendő szerzőknek, mint például Ray Kurzweil, és Max Moore a transzhumanizmus úgy tűnhet, mint az emberiség természetes jövője, egyenesen a sci-fikből. Számos szerző állítja, hogy a transzhumanista futuristák állításai nemhogy regénybeillők, hanem még a mi életünk során meg fognak valósulni, és teljesen tudományosak.
Viszont a továbbiakban én egy kevésbé népszerű álláspontot szeretnék képviselni. Éspedig, hogy a transzhumanizmus nem jó dolog, és az emberiségnek nem az az érdeke, hogy ezek megvalósuljanak.

Kezdjük talán azzal, hogy mit jelent embernek lenni?
Bár a humanisták is tudomány-pártiak, és elfogadják, hogy az emberek biológiai lények, és ennek megfelelően működnek, de az emberi testet nem kizárólag egy gyakran meghibásodó gépezetnek látják, amit javítani és fejleszteni kell annak érdekében, hogy igazából jó legyen. A transzhumanista meglátásban a testünk egy tökéletlen eszköz, amiben élünk, de ami nem mi magunk vagyunk. Hasonlít kicsit ez a vallások által hirdetett test-lélek dualizmusra.
Ha egyelőre a fizikai testünkre vagyunk korlátozva, és ez akadályoz abban, hogy például örökké éljünk, vagy tökéletes egészségnek örvendjünk, akkor ebből az is következik, hogy a test egy problémás felület, és továbbgondolásra vagy fejlesztésre szorul. Röviden nem jó úgy, ahogy most van.
Sokan küzdenek különféle testképzavarokkal, melyek konkrét szenvedést, és életminőség romlást okoznak. Ahelyett, hogy ezeket a tulajdonképpen pszichológiai, és társadalmi problémákat oldanánk, a transzhumanista elképzelés szerint a megoldás abban rejlik, hogy a testünket addig módosítsuk, és javítsuk különböző technikai kiegészítőkkel, amíg elégedettek és tökéletesen egészségesek nem leszünk. Vagy pedig, második lehetőségként, a tudatunkat töltsük fel a felhőbe, ahol egy virtuális világban élhetünk tovább, vagy akár tetszés szerint készíthetünk magunknak testet, amely tökéletesebb, mint amivel most rendelkezünk.
Továbbá ez megoldást jelentene a jelenleg végzetes, és ezért rettenetes betegségekre is, mint például a rák. Mivel a transzhumanista álláspont szerint az emberi test egy tökéletesítésre szoruló gépezet, akkor ezzel, a megfelelő biológiai, és technológiai tudás birtokában azt teszünk amit csak akarunk.
Szerintük jelenleg egyszerűen nem tudunk eleget, de ha majd valamikor a jövőben képesek leszünk megérteni a biológiai működésünket, akkor nem lesz sem betegség, sem akadály a konkrét, fizikai testbeli halhatatlanság előtt.
Ezek, és hasonló állítások erősen emlékeztetnek a vallások ígéretekre, csak a természetfeletti elem hiányzik. Tehát nem beszélhetünk tulajdonképpeni vallásos hitről, de jelenleg ebben is ugyanúgy csak hinni lehet, mint a vallások túlvilágaiban, ugyanis a jelenlegi tudásunk nem támasztja alá a transzhumanizmus optimizmusát.
És bár már használunk egészséget javító eszközöket, és különböző technológiákat, de ezek még nem közelítik meg a transzhumanizmus által remélt szintet, és nem is tesznek kiborggá, hanem csak segítik a létező emberi testre jellemző megoldásokat.

De a transzhumanizmus nem csak a betegségekkel foglalkozik, hanem ott van még az emberi teljesítmény fokozásának ígérete és vágya. Sokan azért szeretnék az emberi testet technológiai megoldásokkal bővíteni, mert azt gondolják, hogy az emberi teljesítményt fokozni lehet, sőt kell, gyakorlatilag a végtelenségig.
Érdekes lehet elgondolkodni azon, hogy miért volna mindezekre egyáltalán szükség?
Igen, az egészség jó dolog, de tökéletes egészség is kell? És feltétlenül kiemelkedő teljesítményt kell nyújtani? Mindenkinek, kivétel nélkül? Ha nem képes mindenki maximális intellektuális és fizikai teljesítményekre, akkor az élet értelmetlen? Vagy rossz?
Jelenlegi kultúránkban a teljesítmény számít a legfontosabb dolognak. Igaz ez a fizikai teljesítményekre, ami az élsportolók bálványozását eredményezi, és a tetszégyenítés, valamint a testi fogyatékosságok alapján való diszkriminációt is kitermeli. De igaz ez a mentális képességekre is. Ahol meg ott van a folyamatos túlstresszelt rohanás a következő előléptetésig, vagy a szakmai sikerért, és a különféle zsenik bálványozása.
A transzhumanizmus ígérete szerint a csúcsteljesítmények mind könnyen megvalósíthatók, és elérhetők lesznek mindenkinek. Csak egy (vagy egy pár) áttörésre van szükség a biológiában, vagy egy pár újabb Einsteinre a technológiában, és ezek a dolgok átkerülnek a sci-fi regényekből a mérnöki tankönyvekbe. És akkor mindenki jobb lesz. De vajon boldogabbak is lennénk ettől?
A mostani túlstresszelt életünk, és a teljesítményért való nyomasztás nem azért okoz problémát, mert az emberek egyáltalán nem képesek magas teljesítményre – hiszen akkor nem lennének zsenik, és élsportolók sem – hanem inkább az a gond, hogy ezek a magas teljesítmények elvárássá váltak. Magával az elvárással van a baj, nem az emberekkel. Az elvárásokkal pedig az a gond, hogy mindig lehet őket emelni. Folyamatosan újabb és újabb célokat hajszolni. És így soha nem érni célba.
Ez nem egy technikai probléma, amit pár implantátummal meg lehet majd oldani.
Igen, érdekes lehetne egy társadalom tele tökéletes testű, tökéletesen egészséges, és magas szinten teljesítő zsenivel, de ez vajon életminőségben tényleg olyan jelentős változást hozna, ami miatt megéri a teljes emberi fajt átalakítani? Szükség van erre egyáltalán?
Pszichológiai szempontból a tökéletességre való törekvés egy egészségtelen attitűd, és káros az emberek mentális egyensúlyára. Az embereknek ugyanis az elég jó állapota a legkényelmesebb. Nem szükséges tökéletesen egészségesnek lenni ahhoz, hogy azt mondjuk, jól vagyunk. És nincs szükség maximális fizikai teljesítményre, ha valakit nem érdekel például a sport, és másban leli meg a boldogságot. Ugyanez igaz a mentális teljesítményekre is. Nem mindenki akar Einstein szintű zseni lenni.
Maga az elképzelés, hogy magas teljesítmény nélkül az ember értéktelen, és az emberi élet értelmetlen egy egészségtelen hozzáállás.

A transzhumanizmus másik nagy ígérete a fizikai testbeni hallhatatlanság. A vallásoktól eltérően, amelyek a test feltámadását, vagy a halál utáni másmilyen létet ígérik, feltéve, hogy ebben az életben betartod a szabályokat, a transzhumanizmus azt ígéri, hogy ha megoldjuk a biológia kérdését, akkor már ebben a testben nem kell soha meghalnod. Tényleg.
És mivel a halál a legijesztőbb dolog a világon, és minden más félelem eltörpül mellette, ezért ez rendkívül vonzóvá teszi a transzhumanista gondolatokat még a babonaságokat máskülönben elutasító ateisták, és szekeptikusok számára is.
Kimondva vagy kimondatlanul, de a halál a legijesztőbb dolog minden élő ember számára. Nagyon sok problémánk forrása a rosszul megküzdött halálfélelem, és én azt mondanám, hogy a transzhumanista filozófia, és futurizmus egyike ezeknek.
Maga a halálfélelem teljesen érthető, hiszen ijesztő arra gondolni, hogy egyszer megszűnsz létezni. Valamint mivel fájdalmas is lehet, ezért természetesen félnek tőle az emberek.
Viszont, a transzhumanista állításoktól eltérően, a halhatatlanság erre nem megoldás. Mert mit jelent tulajdonképp embernek lenni? Mit jelent önmagadnak lenni?
Tegyük fel, hogy megvalósul a halhatatlanság, és a balesetek kivételével mindenki örökké él. Ha élsz mondjuk egy millió évig, még a legnagyobb tudományos fejlődés mellett is, marad még vajon bármi, amit még meg tudnál tapasztalni? Szeretnél egyáltalán minden lehetséges tapasztalatot személyesen kipróbálni? Egyszer-kétszer talán igen, de ezerszer? Olyasmit is, amit nem szeretsz csinálni? A halhatatlanság ugyanis nem jelenti azt, hogy az idegesítő dolgok is megszűnnek. Illetve el tudsz képzelni olyan tevékenységet, vagy akár többet, amit ezer vagy tízezer év után nem unnál?

Másrészről pedig ott van az emlékezet problémája. Hacsak a halhatatlansággal együtt nem oldjuk meg az emlékek tárolásának problémáját, akkor egy bizonyos kor felett muszáj lesz elfelejteni dolgokat. Melyek lesznek ezek a dolgok? Ha hosszú távon a halhatatlan életed első száz évének emlékeit elfelejted, mert mondjuk mindig az újabb emlékek a hasznosabbak, és százezer évesként nem fontos emlék már az, hogy mivel töltötted azt a nagyon jó, meleg nyári vakáció napot a Józsi haveroddal, kilencvenezer évvel ezelőtt. Ha előbb-utóbb az összes emléked erre a sorsra jut, akkor mi a különbség eközt és aközt, hogy száz évesen halnál meg?
Fordítva pedig, ha például egy millió év alatt is ugyanolyan maradnál, mint mondjuk hatvanéves korodig, akkor meg mi értelme van a hosszú életnek? Ha nem fejlődsz, és nem vagy mozgásban, akkor élsz még tulajdonképpen? Vagy csak egy lélegző szobor vagy, amit a valamikori létednek állítottál?
A problémák messzi jövőbe való kitolása is egy egészségtelen megküzdési stratégia, mert hiszen ha félsz a haláltól, akkor ezer év múlva is félni fogsz. Ezért ezzel a félelemmel kell megtanulni együtt élni, nem pedig megszüntetni magát a halált.

A technológiai megoldások nem jelentenek tényleges megoldást a társadalmi problémákra sem. Ahogy jelenleg is megfigyelhetjük a digitalizáció sokszor nem jelent megoldást a problémákra, hanem csak új formát ad nekik, vagy egyenesen újakat szül. Például ahogy a különböző elnyomó diktatúrák kormányai az internetben leltek újabb eszközre az emberek elnyomásához, és ahogy az autoriter kormányok, és gyűlöletetszervezetek a saját mérgező propagandájuk terjesztésére használják az internetet, és a digitális eszközöket. Vagy ahogy gyerekek azzal zaklatnak más gyerekeket, mert azoknak nincs olyan fizetős kiegészítőjük egy népszerű játékban, amit mindenki játszik az iskolában.
A társadalmi problémákat már most magunkkal visszük a virtuális közösségi felületekre. Ha nemcsak a szabadidőnk egy részét töltenénk egy ilyen térben, hanem a teljes életünket, mint például a halhatatlan felhőbe feltöltött tudat transzhumanista megoldás esetén, akkor az mennyire lenne egészséges? És mennyivel lenne jobb, mint a mostani, analóg, nyúlfarknyi életünk?
A transzhumanistáktól eltérően, a (szekuláris) humanisták azt gondolják, hogy az embereknek az elsődleges az emberi élet minőségének javítása vagy pedig szinten tartása. Ebben az értelmezésben, ha halhatatlanok lennénk, de boldogtalanok, vagy a mentális egészségünk szenvedne tőle, akkor ez a csere nem éri meg.

Végül, de nem utolsó sorban, a transzhumanizmus méltatói sokszor beszélnek úgy az általuk szingularitásnak nevezett pillanatról, amikor minden megváltozik, és az emberi faj szintet lép a jelenlegi lét, és az eljövendő csodálatos jövő közt, mintha ez a folyamat mindenhol azonos pillanatban tudna létrejönni. Csak sajnos ennek semmi realitása nincs.
Még ha már most rendelkezésünkre állna minden ehhez szükséges tudás, akkor is szükség lenne ennek az infrastruktúrájának a kiépítésére. Magyarán, a halhatatlanná tevő módszert el kell juttatni minden embernek.
Ha megnézünk egy hasonlóan alapvető problémát: az élelmezést, akkor láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy magát az élelem termelésének kérdését már megoldottuk, de ezek az eredmények messzemenően nem érhetők el mindenkinek egyenlő mértékben.
Valamint, a már létező technológiák, mint például a GMO technológia, ami sok esetben óriási segítséget jelentene, nemhogy alul használt, de sok helyen egyenesen tiltott. Például Magyarországon is, de egész Európa-szerte szintén.
Ki fogja tehát a szingularitáshoz szükséges infrastruktúrát kiépíteni, és birtokolni? Az államok? Az összes egyenlő mértékben? Milyen alapon, amikor jelenleg a halhatatlanság-kutatás nem állami intézményekben folyik? És hogy, amikor jelenleg még egy közösségi oldal szolgáltatóját sem tudja egyetlen állam sem rávenni, hogy a törvényeknek megfelelően, és a társadalomra nem káros módon működjön?
Mi fog történni az emberek szabadságával, ha egy (vagy több) ilyen cég vagy intézmény dönt ebben a kérdésben? Elutasíthatnak például egyeseket valamilyen alapon? Például mert nem jó a családi hátterük? Vagy nem jó politikai pártra szavaztak? Vagy mert nem jó nemű embert szeretnek? Vagy esetleg, mert nem hívők, és a transzhumanista utópiába csak istenfélő emberek kerülhetnek be?

A másik jó példa az egészségügy. Vannak országok ahol nemcsak az emberi erőforrás (orvosok), hanem a további szükséges infrastruktúra (kórházak, orvosi eszközök stb.) is hiányoznak, vagy nem megfelelő minőségűek. Máshol pedig, bár az előző kettő adott, de az átlagembernek nincs hozzáférése ezekhez a szakemberekhez, és szolgáltatásokhoz. Mert az egészségügyi ellátás kereskedelmi modell alapján, és profitorientáltan működik. És vannak emberek, akik eladósodnak, csupán azért mert egy balesetet szenvedtek, vagy mert genetikai hibával születtek.
A transzhumanizmus azt ígéri, hogy a genetikai hibákat meg lehet majd javítani, megfelelő biológiai tudás mellett, de ha ennek megfizethetetlen ára van, akkor ez ismét egy luxus lesz, amit csak a gazdagok fognak tudni megengedni maguknak.
Vagy a másik lehetőség: szeretnél halhatatlan lenni, ha ez azt jelenti, hogy ennek teljes időtartamára tartozol annak a cégnek, aki ezt lehetővé teszi? Milyen halhatatlanság az, ami szolgaságra ítél? Bármi áron el kell kerülni a halált? Feladva a szabadságot is?
Már most felmerülnek aggályok azzal kapcsolatban, hogy ez az egész transzhumanizmus csak egy módja annak, hogy a gazdagok megmeneküljenek a haláltól. És ha azt nézzük, hogy az emberiség eddigi technológiai fejlődésének kik a főbb haszonélvezői, akkor láthatjuk, hogy nincs egyetlen találmány vagy megoldás sem, amelyet azok akiknek több pénze van ne kapnának meg hamarabb, és jobb minőségben, mint a többi ember.

Sokszor van az a benyomásom, ha a transzhumanizmusról van szó, hogy az ezt hirdetők teljes egészében figyelmen kívül hagyják a valós emberi társadalom működését. Ilyenkor eszembe jut, hogy akkor mégis mivel tud ez az egész hozzájárulni az emberi boldogsághoz? Ha megszűnünk embernek lenni, akkor mi értelme van ennek az egésznek?
Humanistaként fontosnak tartom a fejlődést, és a tudományt, de nem gondolom azt, hogy ezt valami vallásmásolatnak a szolgálatába kell állítani. Gyakran hangzik el, hogy a vallások azért sikeresek, mert ki tudják használni a legmélyebb félelmeinket és vágyainkat. Mint például a haláltól való félelmünket, és a vágyunkat, hogy a szeretteinkkel legyünk. A transzhumanizmus, mint természetfelettitől menetes hitrendszer hasonló magasztos dolgokat ígér. De mégis milyen áron?
Még ha egy karizmatikus szakértő is akar erről meggyőzni akkor sem tűnik jó vásárnak. Minden vallásban szintén vannak szimpatikus, és karizmatikus vezetők, és azok akik hirdetik az igét. De ahogy bármely vallás másvilágában idegennek érezném magam, és nem tudnám elfogadni, hogy egy számomra elfogadhatatlan vallás világába kerültem, úgy nem tudnám elfogadni a transzhumanista világot sem, amelyben embernek lenni nem elég jó, és javítandó probléma. És ahonnan sokan mások ki vannak zárva.
Azt gondolom, hogy az élet szép, és fontos, hogy teljes életet éljünk, de épp az élet korlátozott jellege teszi azt fontossá. Persze csábítóan hangzik a végtelen idő, és a végtelen lehetőségek ígérete, de a jelentőségteljes életnek fontos része azonosítani azt, ami fontos, és ami nem. Nem kell mindenkinek mindent kipróbálni, hanem mindenkinek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azokkal a dolgokkal foglalkozzon, amelyek neki fontosak. Ehhez pedig nem szükséges végtelen idő, és tökéletes robottest. Hanem elég egyszerűen embernek lenni.

Források
Transzhumanizmus (Wikipedia)
Ray Kurzweil (Wikipedia)
Max More (Wikipedia)
Örülj, hogy netezhetsz, mert máshol nem tudnál
Az online gyűlöletbeszéd a közösségi média világában (TDK dolgozat)
Az internet lekapcsolása a zsarnokok új fegyvere?
Fortnite is free, but kids are getting bullied into spending money
Az internet veszélyei a fiatalkorúakra
A transzhumanizmus véd meg minket a haláltól?
Nietzsche And Our Posthuman Future
Az emberi (képesség)fokozás és a transzhumanizmus etikai vonatkozásai (doktori értekezés)
Blending Electronics with the Human Body: A Pathway toward a Cybernetic Future
Transzhumanizmus és az örök élet illúziója (Youtube)

Kommentelnél? Katt ide.