Hallgasd meg a posztot itt.
„Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
(Magyarország Alaptörvénye, II. cikk)
Ugyanolyan joga van-e az élethez egy megfogant magzatnak, mint a neki otthont adó nőnek? Ugyanolyan ember egy magzat, mint egy megszületett gyerek, vagy van egy éles választóvonal a kettő közt? Ha igen, akkor ez hol van pontosan?
A hinduk szerint a magzat azért tud fejlődni, mert a lélek jelen van a megtermékenyített petesejtben. Ha a lélek nincs jelen, akkor a gyerek halva születik. Ezért hitük szerint a magzat a fogantatás pillanatától fogva autonóm személynek tekintendő, és az abortuszt gyilkosságnak tartják.
Nem ismerik el a nők jogát arra, hogy eldöntsék megszakítják a terhességüket, mert szerintük az ember nem tulajdonosa a testének, hanem azt használatra kapja Istentől, aki minden igazi tulajdonosa.
A buddhizmuson belül nincs egységes álláspont a kérdésben. A buddhista tanok az újjászületések ciklusát (szamszára) tanítják, és hitük szerint a különböző megtestesülések közt vándorló lélek a fogantatás pillanatában kerül be a magzatba. Mivel ez egy nemrég elhunyt ember lelke, ezért ugyanolyan tiszteletre, és jogokra feljogosított, mint egy felnőtt ember. Ezért az abortusz egyenlő a gyilkossággal.
Buddha tanítása szerint a gyilkossághoz öt feltételnek kel teljesülnie:
a megölendő lény élőlény kell legyen
a gyilkosnak tudatában kell lennie, hogy élő lényről van szó
léteznie kell egy gyilkolási szándéknak
a gyilkosnak erőfeszítést kell tennie azért, hogy megölje az élő lényt
és végül, az illető élőlénynek el kell pusztulnia ennek következtében.
Mindezek ellenére egyes, nyugati, és a japán buddhisták szerint megengedett az abortusz. Japánban, ahol az abortusz hagyományosan gyakori, mert fogamzásgátló módszerként is alkalmazzák, létezik egy Jizo nevű szent, aki az elveszett utazók, és a gyerekek védelmét biztosítja, és egyes japán buddhisták neki tesznek felajánlásokat, hogy vigyázzon a lélekre a következő megtestesüléséig.
A hagyományos buddhista iskolák nem tárgyalják a kérdést, de egyes buddhisták szerint az abortusz abban az esetben is engedélyezett, ha a megszületendő gyerek súlyosan fogyatékos lenne, és emiatt rengeteget szenvedne.
Ezen kívül pedig azokban az esetekben, amikor az anya élete van veszélyben, a buddhisták előtt egy újabb dilemma áll, mert hiszen a cselekvés hiányában az anya élete fog véget érni.
A karma tan értelmezése szerint, az abortusz tettének következményeit a döntést hozó anya, és a műveletet végrehajtó is magán viseli. De ugyanakkor a magzatban levő lélek így nem kap lehetőséget jó karmának a gyűjtésére, és a rossz karmájának a ledolgozására, ezért az abortusz maga akadályozza a spirituális fejlődését.
A zsidó vallás általánosságban tiltja az abortuszt. Hitük szerint Isten, a teremtést követően, megparancsolta az első emberpárnak, hogy népesítsék be a Földet, majd később az özönvíz után megismételi ezt a parancsolatot. Ezért a zsidók szerint az embereknek kötelessége fenntartani az emberiséget, és benépesíteni a Földet. Valamint a hitükben a házasság is a gyermekáldás által teljesedik ki.
Ugyanakkor létezik más értelmezési lehetőség is, ezért a zsidóknak ajánlott egy hozzáértő rabbi véleményét is kikérni a döntés előtt. Egyes rabbik értelmezése szerint az embrió csupán potenciális ember, ezért ha például a magzat, és az anya élete közül kell választani, akkor mindig az anya életét kell előnyben részesíteni. Ha teljes bizonyossággal lehet tudni, hogy a magzat súlyosan károsult, akkor is engedélyezett az abortusz, de ugyanakkor szigorúan tilos, ha egészséges magzatról van szó.
A legtöbb keresztény felekezet erőteljesen elítéli az abortuszt, és szigorúan tiltja. Szerintük szabad akarattal rendelkező embernek lenni felelősségvállalást jelent az élet legapróbb megnyilvánulásaiért is.
A legtöbben hiszik, hogy a lélek a fogantatás pillanatában kerül a magzatba, és az anya ettől a pillanattól fogva felelősséggel van iránta. Hitükben a gyerek Isten ajándéka, és az ő teremtő szándékának a megnyilvánulása, amelynek az ember nem birtokosa, hanem csupán részese.
Bár vannak keresztény csoportok, amelyek nem fogadnak el egyetlen kivételt sem, vannak keresztények, akik szerint az egyén sorsát, és élethelyzetét nem szabad figyelmen kívül hagyni.
Az egyház felelőssége pedig nem az ítélkezésben rejlik, hanem a nehéz helyzetbe került anya, esetleg pár vagy család támogatásában, és a helyzet feldolgozásában.
A keresztény felekezetek közül a katolikus egyház, és egyes fundamentalista keresztyén irányzatok a legerőteljesebben abortusz-ellenesek.
Míg utóbbiakat inkább Észak Amerikában népszerűek, addig a katolikus egyház, az egyik legrégebbi, és legnagyobb tiszteletnek örvendő egyházként a világ szinte minden pontján megtalálható.
Bár úgy tűnhet, hogy az egyház jelenlegi vezetője, Ferenc pápa, rendkívül haladó szellemiséget képvisel, mivel gyakran szólal meg társadalmi kérdésekben, és védelmébe vette úgy a menekülteket, mint a klímaváltozást kérdését, de bizonyos kérdésekben ugyanazt a konzervatív, katolikus álláspontot képviseli, mint elődei. Az abortusz, és a fogamzásgátlás kérdése egyike ezeknek. A pápa az abortuszt „gonoszságnak és megengedhetetlennek” nevezte.
Az iszlám tanítása szerint egészséges anya, és életképes magzat esetén az abortusz a gyilkossággal egyenlő, amit a vallás szabályai szigorúan tiltanak. Azonban az iszlám rugalmas, és egy döntés meghozatalakor figyelembe veszi az emberek egyedi körülményeit is. Szükséghelyzetben el lehet tekinteni a tilalomtól, ha így nagyobb kár kerülhető el, mint a tilalom betartásával. Ugyanez az elv érvényes akkor is, ha a magzat súlyosan sérült. Valamint erőszak, háborús bűncselekmény, és vérfertőzés esetében is engedélyezett az abortusz a muszlimok számára.
Bár a terhesség teljes időtartamára érvényesek ezek a szabályok, de a hagyomány szerint az abortusz a fogantatástól számított 120. napig kell megtörténjen, mert hitük szerint ez az a pont, amikor a lélek beköltözik a testbe. Mohamed próféta tanítása szerint a fogantatás után negyven napig csepp alakjában van az ember, az anyja hasában, majd ezt követően ugyanennyi ideig „vérrög alakjában”, majd ugyancsak negyven napig húsdarab alakjában. Ez után elküldetik hozzá az angyal, aki behelyezi a lelket a magzatba.
Azonban vannak muszlim tudósok, akik szerint az élet a fogantatással kezdődik, és ezért a magzat ugyanolyan tiszteletet, és védelmet érdemel, mint bármely másik ember. Mivel az iszlámban nincs egységes egyházi vezetőség, ezért a kérdés nem dönthető el végérvényesen.
A humanisták a nemzetközi emberjogi törvények értelmében a biztonságos abortuszhoz való jogot alapvető emberi jognak tartják, mely nélkülözhetetlenül fontos a nők, és a fiatal lányok alapvető jogainak biztosítása érdekében. Kizárólag akkor biztosíthatjuk a megkülönböztetés-mentes életre, egyenlőségre, és az egészségre, illetve a magánéletre való jogot, ha biztosítjuk a biztonságos, és legális abortuszhoz való hozzáférést. A humanisták szerin a reprodukciós jogok korlátozása akadályozza a nőket abban, hogy a saját testük, és a életük feletti autonómiát gyakorolják, és ettől megfosztani valakit súlyos jogsértés.
Szerintük a döntést mindig az érintett nő kell meghozza, mert csak ő tudja felmérni, hogy a saját anyagi, gazdasági, és családi helyzetében megfelelő döntés lenne világra hozni egy újabb emberi életet. Ebben a döntésben elsődleges annak a kérdése, hogy a szülő(k) képes(ek)-e emberhez méltó életet biztosítani a gyereknek. Ez utóbbi sokkal kevesebb figyelmet kap az abortuszvitában, és az ezt ellenzők leggyakrabban teljesen figyelmen kívül hagyják a megszülető gyerekek saját jogait. Mivel a hangzatos szlogenek ellenére az abortusz korlátozása nem a gyerekek jogainak védelméről szól, hanem mások, ebben az esetben az összes reproduktív korban levő nő életének az irányításáról. A humanisták szerint az emberi szabadsággal, és a szabad döntéssel ez a korlátozás nem egyeztethető össze.
A másik fontos szempont, amit a vallási alapú, vagy zsigeri abortusz-ellenes álláspont nem vesz figyelembe az, hogy a terhesség nem kockázatmentes dolog. Annak ellenére, hogy az anyai halandóság csökkent, de továbbra is rengeteg nő hal meg terhességgel, és szüléssel összefüggő, valamit elégtelen minőségű egészségügyi ellátás miatt. Azokban az országokban, ahol tilos az abortusz ez a szám még magasabb, az illegális, és sokszor orvosilag nem megfelelő minőségű abortuszok miatt.
A humanisták szerint az anyaság nem kötelesség, hanem jog, amelyről minden nőnek informált döntést kell hoznia. Ebbe beletartozik a megfizethető, és hozzáférhető fogamzásgátláshoz, és abortuszhoz való jog is.
Mivel a humanisták nem hisznek a lélekben, valamint az embereket ugyanolyan biológiai lényeknek tekintik, mint az összes többit, ezért azt gondolják, hogy a magzat csak egy potenciális ember, de nem rendelkezik azonos jogokkal, mint egy felnőtt, vagy akár egy kisgyerek.
Etikai vonatkozásban ezért fontosabbnak tartják a létező, emberi jogokkal rendelkező nő jogait, és akaratát.
Támogatják a biztonságos, és legális abortuszhoz való hozzáférést, valamit támogatják az esetleg szükséges szekuláris tanácsadást az érintetteknek. De ez utóbbihoz is az érintett döntése szükséges.
A humanisták kritizálják úgy a vallási vezetőket, mint egyes abortusz-ellenes szervezeteket, amelyek megfélemlítést, és erőszakot alkalmazva próbálják rákényszeríteni a saját akaratukat, más, szabad emberekre.
Ferenc pápa, 2018-ban kijelentette, hogy az abortusz olyan, mintha egy bérgyilkost fogadnál fel, hogy megoldd a problémát. Eme kijelentések erőteljesen ellentétesek több száz millió katolikus nő tapasztalatával, akiket a pápa ezzel a kijelentésével arra kényszerít, hogy a hitük dogmái, és a saját életük feletti rendelkezés közt döntsenek. A humanisták szerint az ehhez hasonló felelőtlen megszólalások a vallási vezetők részéről megnehezítik a családtervezést, amely az erőteljesen patriarchális országokban különösen súlyos következményekkel járhat.
Valamint arra kényszeríti a hívő orvosokat, hogy a vallásuk dogmái, és az előttük levő páciens kívánságai, és érdekei közt döntsenek. A humanisták szerint ez nemcsak az illető orvosoknak okozhat súlyos erkölcsi dilemmát, de gyakran ahhoz vezet, hogy egyes emberektől megtagadják a döntés jogát egy annyira személyes kérdésben, mint a szülővé válás. A humanisták szerint nem helyes egy természetfeletti lény akaratára hivatkozva kényszert és megfélemlítést alkalmazni senki ellen. Szerintük ez a fajta szigorú, dogmatikus gondolkodás az együttérzés hiányáról tanúsít, hiába beszél ugyanaz az egyház a testvéri szeretetről, és az együttérzésről, ha a gyakorlatban képtelenek ezt tanúsítani.
A humanisták aggasztónak tartják az abortuszellenes csoportok agresszív, és gyakran fizikailag is erőszakos taktikáit.
Európában is egyre gyakrabban találkozhatunk olyan abortusz-ellenes kampányokkal, amelyek szándékosan döbbenetet, és borzalmat kiváltó képeket alkalmaznak, és ezekkel próbálják megfélemlíteni az abortuszt kérő nőket.
Valamint gyakran teljesen áltudományos, és hibás dolgokat terjesztenek, annak érdekében, hogy a nőket megfélemlítve eltántorítsák az abortusztól.
Egyes csoportok egyenesen abortusz klinikák előtt támadják le a klienseket, és különféle agresszív viselkedéssel próbálják őket megfélemlíteni.
A humanisták szerint ez elfogadhatatlan, és erőszakos viselkedés, amit nem szabad elfogadni akkor sem, ha erős vallási meggyőződés miatt történnek.
Mivel ezek a propagandaanyagok, nemcsak felkavaróak lehetnek, egy már eleve kiszolgáltatott helyzetben levő, és egy nehéz döntés előtt álló nő számára, de ugyanakkor ismeretterjesztés leple alatt gyerekek kezébe is kerülhetnek, ezért a humanisták szerint ezeket a tevékenységeket nem szabad engedni terjedni.
Több abortusz-ellenes kampány alapját azok az Egyesült Államokban alkalmazott anyagok, és taktikák jelentik, amelyet az ottani abortusz-ellenes szervezetek alkalmaznak. Tehát egy exportcikkről van szó, amelyet attól függetlenül terjesztenek egyes szervezetek, hogy az illető országban a lakosság véleménye mi a témáról. A humanisták számára egy kérdés eldöntésében mindig a közvetlenül érintettek álláspontja a fontos, nem pedig egy autoritás, vagy pedig egy távoli érdekszervezet véleménye a mérvadó.
Az abortusz támogatása, a vallási vezetők hivatalosan hirdetett álláspontjától eltérően nem kizárólag a vallástalanok körében, hanem a hívők körében is egyre nagyobb támogatottságot élvez.
A humanisták szerint a törvényhozók saját vallási meggyőződése láthatóan meghatározza, hogyan döntenek egy-egy kérdésben, és ez figyelembe véve az emberi szabadságjogokat megengedhetetlen. Nem szabad, hogy politikai, vagy jogi hatalmi pozícióban levő személyek döntsenek egy ennyire személyes, és magánjellegű kérdésben. Máskülönben kényszerről, és az emberi méltóság megsértéséről van szó.
Vannak jogvédők, akik szerint egy ország emberjogi helyzetének mércéje az, ahogy a nők, és a gyerekek jogait kezeli. Amikor azt látjuk, hogy egy ország konzervatívabb irányt vesz, akkor az első dolog, amelyet megnyirbálnak az a nők jogai.
A humanisták szerint azokban az országokban, ahol törvényileg szabályozott, és legális az abortusz sem lehetünk nyugodtak, mert léteznek konzervatív érdekszervezetek, amelyek még ilyen helyeken is folyamatosan támadják az abortuszhoz való jogot, és azért kampányolnak, hogy ennek társadalmi elismertsége csökkenjen.
A humanisták szerint nem szabad, hogy az emberi jogok, és szabadságok kérdésében visszalépéseket engedjünk meg.
Források
Ellis, R. (2016). A threat to the right to choose? New Humanist, (Autumn), 32.-35.
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (1st ed.) Central könyvek, Budapest
Scorer, R. (2019). The choice is theirs. New Humaanist, (Spring), 34.-37.
“Az abortusz diszkrimináció” – így érveltek egy pesti abortuszellenes konferencián
Tévhitek és tények az abortuszról
Magyarország Alaptörvénye
Abortion rights in the Netherlands – EHF stands by Dutch humanists
Groeiend taboe op abortus
EHF supports letter to pope Francis about his recent remarks on abortion
International safe abortion day: EHF publishes abortion status report
“We are missing out the voices of people who have had an abortion” – interview with Eva de Goeij
Humanists UK at UN calls for UK Government to decriminalise abortion in Northern Ireland
Humanists UK’s barrister gives evidence on Northern Ireland’s restrictive abortion law to Westminster Committee
‘Extraordinary’ day as Northern Ireland legalises abortion, same-sex marriage
Parliament passes landmark Northern Ireland abortion, same-sex marriage legislation with early 2020 implementation date
New Zealand decriminalises abortion, prompting calls to do the same in UK
A biztonságos abortuszhoz való jog emberi jog
Kedves Ferenc pápa! A világ megmentéséhez elengedhetetlen a fogamzásgátlás!
A nők reprodukciós jogai (tanulmány)
Ferenc pápa: Az abortusz olyan, mint a bérgyilkosság
Buddhism and abortion
Ferenc pápa szerint a fogamzásgátlás lehet a kisebbik rossz
Ferenc pápa: Nem igaz, hogy a jó katolikusok “olyanok, mint a nyulak”
Sanctity of life – Islamic teachings on abortion
Szanszára (Wikipedia)
Kommentelnél? Katt ide.
Humanista Élet 