Hallgasd meg a poszt tartalmát itt.
Vallási megállapítás:
– Én már előző életemben sem hittem a reinkarnációban…
A hinduk szerint bár a humor fontos feszültségoldó tevékenység, de mégsem helyes úgy kikapcsolódnunk, hogy azzal megbántunk másokat.
Bár a hindu szent iratokban is találunk példákat arra, ahogy a szereplők, vagy a szent tanítók egymással csipkelődve beszélnek, ennek ellenére az emberek számára nem tartják engedélyezettnek az ezeken való gúnyolódást. Ahogy ezek szentségének megkérdőjelezése sem elfogadható, még vicc formájában sem. Szerintük a szólásszabadságba nem tartozhatnak bele olyan dolgok, amelyek nincsenek tekintettel a másik emberre, vagy másik társadalmi csoportra. Máskülönben szerintük a szólásszabadság nem tudja a társadalom javát szolgálni, és ami szerintük az egyetlen ezt legitimáló ok.
Az ifjú Weisz felkeresi a rabbit:
– Rabbi, adj tanácsot, elvegyem-e Blau Rezsint feleségül? Egy nagyon jóravaló zsidó családból való.
– Akkor vedd el.
– De bandzsít.
– Akkor ne vedd el.
– De az apja nagy hozományt ad vele.
– Akkor vedd el.
– De a lány sántít is.
– Akkor ne vedd el.
– De házat, boltot is örököl majd az apjától.
– Akkor vedd el.
– De van egy fattyú gyereke is.
– Akkor ne vedd el.
– Mondd meg, rabbi, mégis mi lenne a legjobb?
– A legjobb az lenne, ha kikeresztelkednél – fakad ki a rabbi -, mert akkor a tisztelendő plébános urat őrjítenéd meg a kérdéseiddel, és nem engem!
A konzervatívabb zsidó irányzatok szerint léteznek olyan abszolút értékek, amelyek kigúnyolása nem megengedett. Valamint általánosságban minden fajta kifigurázás, és gúnyolódás helytelennek számít. Ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a pletyka, és a rágalom, amit Isten megtiltott a zsidók számára.
De emellett elismerik, hogy a kritika, és a vita része a tudás megszerzésének, a világ jobbá tételének, és az Istenhez való közeledésnek. Ezért a kritika gyakorlását hagyományosan fontosnak tartják, és azt tartják, hogy ezt türelemmel kell fogadni.
Tanításuk szerint az igazán jámbor ember az, aki megbántódik, de másokat soha nem sért meg.
Egy ingyenélő, lusta embert egyszer utazás közben felvett egy férfi. Egyik nap azt mondja az utazó neki: „Menj, és vásárolj húst, hogy legyen mit ennünk.” „Dehogy veszek, Allahra, nincs nekem ilyenekre időm” – felelte a stoppos. Így a férfi elment és megvette a húst, majd ezt mondta: „Kelj fel, és készítsd el!” Erre a lusta ember: „Nem igazán tudok jól sütni.”
A férfi legyintett és elkészítette a húst, majd így szólt: „Kelj fel, és áztasd be a kenyeret!” Az ingyenélőnek most is kifogása volt: „Allahra mondom, túl fáradt vagyok!” Az utazó ezt is elkészítette, s ezt mondta: „Szedd ki a fazékból a húst!” Mire a lusta: „Félek, hogy összekoszolom a köntösöm.” A férfi elkészítette az ételt és stopposa elé rakta: „Kelj fel, és egyél!” „Allahra!” – feleli az ingyenélő. „Olyan rossz érzésem van, hogy annyiszor visszautasítottalak!” Majd felkelt és enni kezdett.
A kortárs iszlám álláspontja szerint a legmagasabb erkölcsi normák betartása, és a másokkal való legelőnyösebb bánásmód az előírás a hívők számára. Ezt a vallás szabályai több módon szabályozzák, és többek közt tiltják a mások hitének gúnyolását, és sértegetését. Ennek keretében még az Isten helyett imádott dolgokat sem szabad gúnyolni, nehogy magát Istent, vagy a szent dolgokat, beleértve Mohamed prófétát is.
Minden mást viszont lehet kritizálni, és lehet velük viccelni, például az uralkodókat, a politikai, és a világi vezetőket is. De ekkor is szem előtt kell tartani az igazságot, és óvakodni kell az elvetendő dolgoktól úgy formában, mint tartalomban.
A pap és a buszsofőr egyszerre kopogtatnak a mennyország kapuján. Kijön Szent Péter, röviden elbeszélget velük, majd beengedi a buszsofőrt. A pap fölháborodva kérdezi:
– És én? Engem, aki egész életemben Isten szavát hirdettem, nem engedsz be? Hogy lehet ez?
– Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál, mindenki aludt. Bezzeg amíg a buszsofőr vezetett, addig mindenki imádkozott…
A keresztények szerint az embernek szüksége van a humorra úgy fizikai, mint mentálhigiénés szempontból, mert a humor „az elme szellőzőablaka”. Azt gondolják, hogy vannak élethelyzetek, amelyeket humor nélkül nem tudnánk elviselni.
Vannak keresztények, akik szerint a humor oldja fel Isten felfoghatatlan, és legmagasztosabb szentségének súlyát is. Szerintük az igazi humor a legmélyebb örömben, és derűben létezik.
Elutasítják a gúnyt, különösen a szent dolgokkal kapcsolatban, mert szerintük a gúnynak, és az iróniának nincs köze a szellemességhez, és az örömhöz, és csupán fölényes, magát mások felé helyező attitűdről van szó.
A keresztények szerint a szent dolgokon való gúnyolódás abból a téves emberi elképzelésből fakad, hogy a gúny által az ember ezek felett áll. Jézus meghurcolásának történetét hozzák fel példának, amelynek során Jézust, halála előtt, gúnyosan kínozták.
Értékesnek azt a szent derűt tartják, amit Jézus tanúsított ennek során, és szerintük ez a követendő példa.
– Mi a legértékesebb dolog a világon? – kérdezte egy tanítvány Szozantól, a kínai zen mestertől.
– Egy döglött macska feje – válaszolta a zen mester.
– Miért pont az? – érdeklődött a tanítvány.
– Mert senki sem tudja az árát – felelte Szozan.
A buddhizmuson belül létezik egy irányzat, a zen, amely humoros, és az előző történethez hasonló, néha egyenesen abszurd történeteket is használ, hogy bizonyos vallási meglátásokra rávilágítson. Ezek célja szembesíteni a hívőt a saját hibáival, és ráébreszteni őt a gondolkodásában jelen levő paradoxonokra.
Ezekben sokszor még magukat a tiszteletreméltó vallási vezetőket is gúny tárgyává tették, azon az elven, hogy igaz ember szájából a hamis eszme is igazzá válik, de a hamis ember szájában az igaz eszme is meghamisul.
Vannak buddhisták, akik szerint a humor, sőt egyenesen a sötét humor rávilágít azokra a különbségre ami aközt van, ahogy a világot elképzeljük, és amilyen az a valóságban. Ez pedig összhangban áll az alapvető buddhista tanításokkal.
Asszonyka panaszosan odaszól a férjének: – Az esküvőnk előtt azt mondtad, hogy én vagyok a te istennőd!!! Mire a férj: – Csakhogy ATEISTA lettem melletted!!!
A humorral kapcsolatban a humanisták közt nincs egységes álláspont. A humanisták sokfélék, és a humorhoz is többféleképpen viszonyulnak.
Vannak humanisták, akik szerint a humor az emberi evolúció során alakult ki, és fontos kognitív szerepe van. Szerintük azért szeretjük a vicceket, mert ezek jellegzetes módon mozgósítják a gondolkodásunkat. Minél okosabban tudsz ugyanis kategóriákat alkotni, annál jobban fel tudod ismerni a hasonlóságokat, és a különbségeket, amely képességek fontosak a túlélésben. Ezért a humor egyfajta módszer arra, hogy az elménéket eddzük a kognitív kihívások számára.
Valamint, mivel a humor mozgósítja a tudatalatti folyamatainkat, ezért a gondolkodásunkat is tudjuk fejleszteni, mert alapvetően, a tudatalatti folyamatok azok, amelyek a gondolkodás legnagyobb részét végzik. Például ahogy egy nehéz kérdésre, vagy döntésre alszunk egyet, és másnap a megoldás pofonegyszerűnek tűnik. A humor hasonló, nem tudatos gondolkodást használ, és tesz tudatossá, amikor előtérbe emel olyan dolgokat, amelyekbe addig nem gondoltunk bele.
Viszont a humornak van egy paradoxona is. A humor használható arra, hogy kapcsolatot alakítsunk ki a különböző hátterű, és származású emberek közt, de ugyanakkor hagyományosan a sztereotípiák továbbításának eszköze is. Van, amikor a humort mások megalázására használják az emberek. Lásd a klasszikus rasszista viccek. De ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak a kortárs ironikusan rasszista viccek is. Mivel nincs igazán különbség az ironikus rasszizmus, és a tényleges rasszizmus közt, ezért ezek a viccek nem szórakoztatásra, és másokhoz való kapcsolódásra szántak, hanem bántó szándékkal hangzanak el.
De ha valamit nem tartasz viccesnek, akkor az még mindig vicc? Vagy csupán egy mese/történet?
Alapvetően a humanisták nem szeretik cenzúrázni az embereket, ezért a humorban a határt a mások emberi méltóságának megalázásában húzzák meg. Viszont, sok vallásos gondolkodótól eltérően, nem gondolják, hogy ebbe a kategóriába a vallásokon, vagy a vallásos hittételeken való viccelődés, vagy gúny is beletartozik. A vallásoknak, és az eszméknek ugyanis nincsenek emberi jogaik, akkor sem, ha ezek esetleg sok ember számára fontosak.
A humanisták szerint a humornak ebben az esetben fontos, kritikai szerepe van, ami nem vicc, és nem felületes. Még egy félszeg viccnek, vagy enyhe iróniának is szerepe lehet abban, hogy felülvizsgáljuk egy állítás helyességét. És ez fontos lehet, ha olyan állításokról van szó, amelyek a világot írják le, és amelyek alapján egész társadalmak életéről döntünk.
A humornak történelmileg többször volt ilyen szerepe, mint például a felvilágosodás idején, amikor egyes gondolkodók ironikus humorral kritizálták a vallások központi hittételeit.
Vannak humanisták, akik szerint a humor az egyetlen eszközünk a bizonytalansággal, és a saját véges életünk tudatával szemben. És vannak, akik szerint a humor szerepe olyan emberek közt intimitást létrehozni, akiknek erre amúgy kevés lehetőségük van. Ezért van például, hogy vicceket inkább férfiak mesélnek egymás közt, mert ezáltal tudnak közelebbi kapcsolatba kerülni más férfiakkal, és amire máskülönben nincs társadalmilag elismert lehetőségük.
Egyesek szerint nem a humor tesz minket emberré, hanem a humor egy adaptáció, amelynek segítségével el tudjuk viselni az emberi lét nehézségeit. Szerintük, anélkül, hogy lenne egy a humorhoz hasonló enyhítő hatású adaptációnk, az emberek a teljes életüket egzisztenciális terrorban töltenék, azon szorongva, hogy milyen nehéz dolog az élet.
Végül pedig, egyes humanisták szerint a humor egy természetes tudatmódosító módszer. Nevetés közben a testünkben endorfin bocsátódik ki, amitől jól érezzük magunkat. Olyan ez, mint amikor alkoholt, vagy különféle drogokat fogyasztunk. Mindezeknek azonos szerepe van: az életünket elviselhetőbbé teszik. És éppen ezért vagyunk hajlandók akár sok pénzt is fizetni egy igazán szórakoztató tevékenységét.
Források
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (1st ed.) Central könyvek, Budapest
Tallózás a humor világában
Only joking
Stop Me If You’ve Heard This by Jim Holt
101 zen történet
Vajon ön érti az arab humort? 1000 éves muszlim viccek
Zsidó viccek
Fatawaa – Circulating Jokes that Mock Religion is Forbidden
What Buddhism and Dark Comedy Have in Common
Humanista Élet 