Tag Archives: meleg

Homoszexualitás | Humanista válaszok

Hallgasd meg a poszt tartalmát itt.

Az azonos neműek közti kapcsolatokkal szemben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az ellenszenv az uniós tagállamok közül.

A továbbiakban elsősorban a magyar vallási vezetők álláspontjára koncentrálva fogok a kérdésről beszélni. Valamint a cikk nem fog tartalmazni szenzációs, vagy hírhedt eseteket sem, mert ez nem egy bulvárcikk, és nem célom mások kárán szórakozni. Mint mindig, elsősorban a vallások misztikus, és dogmatikai állításaira fogok koncentrálni.

Egyes hinduk szerint a modern civilizáció tévedése, hogy az emberek azonosítják magukat a testükkel, miközben pedig a valódi önazonosságunk szerint lelkek, azaz szellemi lények vagyunk.
Szerintük a nyílt homoszexualitás csupán modern jelenség, és most is arra lenne szükség, hogy ezt magánjellegű dologként kezeljék az emberek, és a hangsúlyt az élet magasabb céljaira helyezzék.
Ez utóbbi alatt a vallásgyakorlást értik. Hitük szerint ugyanis az emberek fő célja Isten szolgálata.
Ebből nem zárják ki a homoszexuális embereket sem, de ugyanakkor előírják nekik a „homoszexuális cselekedetektől” való tartózkodást. Hitük szerint ugyanis ezek akadályozzák az Istennel való kapcsolatot.
A szexualitás általában akadálynak számít, és ezért egyes hindu csoportok még a heteroszexuális házaspároknak is csak korlátozások mellett engedélyezik a szexualitást.
Bár a hindu szent iratokban több androgün, sőt harmadik nemű (hijra) szereplők is megjelennek, ennek ellenére a hinduk hozzáállását az LMBT emberekhez sokkal inkább a konzervatív hagyomány határozza meg. Ezért sok hindu inkább egyszerűen figyelmen kívül hagyja a kérdést, és nem beszélnek róla nyíltan.

A buddhizmus szerzetesi vallásnak számít, ezért elsősorban szerzeteseknek ad útmutatást.
Ennek keretében pedig teljes önmegtartóztatást ír elő számukra, mert a buddhista hit szerint a szexuális vágy egyike azoknak a dolgoknak, amelyek a legerőteljesebben ki tudják zökkenteni a hívőt a spirituális gyakorlatából.
De mivel a valláson belül nincs egységes tanítás, és vallási vezetőség, ezért a buddhisták megosztottak a kérdésben. Egyesek szerint a buddhista tanításokban nincs semmi a homoszexualitással kapcsolatban, ezért a thai, a japán, és a kínai buddhista iskolák elfogadók a homoszexuálisokkal.
Mások szerint viszont a homoszexualitás ízléstelenség, és ezért tiltott. Szerintük a világban levő elégedetlenség, és gondok, ezek következtében pedig a szenvedés mind a tudatlanságból származnak, és az ízléstelenség ennek az egyik formája.
Ez utóbbi álláspontot képviseli a tibeti buddhisták vezetője, a dalai láma is. Szerinte a homoszexualitás helytelen és szigorúan tilos.

A zsidók számára is megosztó a homoszexualitás kérdése. Alapvető problémát jelent, hogy mivel tilos a házasságon kívüli szexuális együttlét, de ugyanakkor házasságra csakis egy férfi és egy nő léphet. Tehát a zsidó valláson belül gyakorlatilag tilos a homoszexualitás.
Továbbá pedig, mivel a házasságon belüli szexuális élet célja a gyereknemzés, és mivel szerintük ez az azonos nemű emberek számára nehézséget jelent, ez egy újabb indok amiért a homoszexualitás tilos.
De egyes, progresszív zsidók szerint fontosabb az a hittétel, miszerint Isten az embert a saját képmására teremtette. És ezt lehet úgy értelmezni, hogy ha valaki a saját neméhez vonzódik, akkor Isten őt olyannak teremtette, és ezért így is kell elfogadni őt.
Általában véve, az erőteljesen konzervatív és ortodox irányzatok kivételével, a legtöbb zsidó gondolkodó azt emeli ki, hogy hívőként, akkor is tiszteletben kell tartani a másikat, ha az illető homoszexuális, mert továbbra is Isten teremtményeiről van szó. Ha pedig egy hívő elfogadja a teremtéstörténetet, akkor ebből következik, hogy tisztelettel kell bánnia még a homoszexuális emberekkel is.
Mások a homoszexualitás önkéntelen jellegét hangsúlyozzák, és ebből kifolyólag támogatják a homoszexuálisok polgári jogait is.
Mivel a zsidó vallásban nincs egyetlen egységes vallási autoritás sem, ezért minden eddig felsorolt értelmezési lehetőség egyenlő mértékben érvényesnek minősül.

A kereszténységben sokféle hozzáállás létezik a homoszexualitáshoz, de a legtöbb elutasító.
Vannak akik szerint a homoszexualitás megakadályozza az embereket abban, hogy kiteljesedjenek, és családot alapítsanak, ezáltal pedig kövessék az Isten által, az emberek számára előírt életmódot.
Hasonlóan az előbb említett, egyes hinduk által képviselt állásponthoz, vannak keresztények, akik szerint a homoszexualitás jelenlegi széleskörű elfogadottsága annak a téves gondolkodásnak a következménye, mely az embert teszi meg mértékadónak, és nem Istent.

A legnagyobb keresztény felekezet, a katolikus egyház, erőteljesen elutasító a homoszexualitással kapcsolatban. Az egyház erőteljesen hierarchizált, és a vezetője a pápa, Isten földi helytartójának számít.
Tanításuk szerint a homoszexuális személyeket tisztelni kell, de semmiképpen nem szabad jóváhagyni a homoszexuális magatartást.
Szerintük a homoszexualitás egy deviáns magatartás, amit ha elfogadunk, akkor ez lesz a társadalom modellje, és ennek következtében elhomályosulna az „emberiség közös öröksége”.
Ezen kívül azt gondolják, hogy a közjó megköveteli, hogy a keresztények védjék a házasság intézményét attól, hogy az azonos neműek közti kapcsolatot együttélés, vagy házasság formájában elismerjék a törvények.
Mivel szerintük ez a fajta kapcsolat nem alkalmas arra, hogy biztosítsa az emberi faj szaporodását, és fennmaradását, valamint mivel a „homoszexuális együttélésekből teljesen hiányzik a házastársi dimenzió is, amely a szexuális kapcsolatok emberi és rendezett formáját képviseli” ezért a katolikusoknak el kell utasítaniuk azt. (Az idézet forrása a 2003-as katolikus Hittani Kongregáció: Az azonos neműekről.)
Bár az elmúlt években úgy tűnhetett, hogy az egyház jelenlegi vezetője, Ferenc pápa, lazított volna az elutasításon, mikor azt mondta, hogy „Ha egy ember meleg, és jó akaratú, és keresi az Istent, akkor ki vagyok én, hogy elítéljem őt”, de ugyanakkor kiemelte, hogy nem a homoszexuális vonzódással van baj, hanem azzal, hogy a melegek jogokért lobbiznak.
Elődje, XVI. Benedek, aki 2013-ban lépett vissza a pápai tisztségtől, nemrég védelmébe vette a homofóbokat, és arról beszélt, hogy a jelenlegi társadalom keresztényellenes hitvallást fogalmaz épp azáltal, hogy elfogadja a melegeket. Szerinte száz évvel ezelőtt abszurd lett volna melegházasságról beszélni, de manapság azt rekesztik ki, aki ellenzi azt.

Elfogadó hozzáállás inkább a protestáns közösségeknél jelenik meg. Kivételt képeznek azonban a kis, neoprotestáns közösségek, amelyek gyakran olyannyira elfogadhatatlannak tartják a homoszexualitást, hogy sokszor úgynevezett melegséggyógyító terápiára, vagy egyenesen átnevelő táborokba küldik a sokszor kiskorú tagjaikat. Ezeknek az úgynevezett terápiáknak a hatékonysága vitatott, és sokszor csupán erőteljes fizikai, és mentális bántalmazást jelentenek.

Mivel az iszlám hit szerint az ember teremtve volt, nem pedig evolúció során fejlődött ki, ezért a muszlimok szerint az ember természete ma is ugyanaz, mint ami a teremtéskor volt. Az erkölcsi normák pedig, amelyeket az emberiség kinyilatkoztatások által egyenesen Istentől kapott mindig is azonosak voltak.
A muszlimok szerint a homoszexualitás ellenkezik a „teremtés természetével”, elpusztítja az embert, és tönkreteszi a család intézményét. A katolikusokhoz hasonlóan a leszármazás, és a házasság védelmében, az iszlám szigorúan tiltja a homoszexualitást.
Lót népének történetét hozzák fel példának, és ez alapján felelőtlennek tartják emberi jognak nyilvánítani valamit, ami korábban „pusztuláshoz, és katasztrófához” vezetett.
Hitükben Isten a mai világban sem hagyja büntetlenül azt, amit korábban iszonyatos szigorral büntetett meg. Szerintük ez betegségek formájában fog történni, amelyek közül egyesek eddig még nem ismertek lesznek.
De mivel az iszlámban nincs egyetlen központi vallási vezetőség, ezért egyes országokban alakultak olyan muszlim vallási közösségek, amelyek nem ezt a hagyományos elutasító értelmezést hangsúlyozzák, hanem elfogadóbbak.

A humanisták szerint mindenkit megilletnek a szeretet, tisztelet, és a biztonság jogai. Ezért szerintük az emberi jogokat nem szabad semmilyen egyéni jellemző alapján korlátozni.
Az LMBT-jogok pedig mindenképp az emberi jogok alá esnek, akkor is, ha ez különféle előítéletek miatt nem népszerű vélemény egy országban.
A humanisták szerint az emberi jogokat nem népszerűség, hanem erkölcsi megfontolás alapján kell meghatározni, mert a vélemények lehetnek irracionálisak, és változók, illetve változatosak, de a jogok alanyát jelentő emberek az egyéni jellemzőiken túlmenően mind emberek, és az emberi jogok ebből kifolyólag illetik meg őket. Az emberi jogok nem kegyként, és hóbort alapján vannak kiosztva, hanem az emberi létből fakadnak.
Sokan elutasítók a mássággal szemben, mert úgy érzik, hogy ami nem megszokott, vagy gyakori az idegen, és veszélyes. A humanisták viszont értékelik a változatosságot, és azt gondolják, hogy semmilyen eltérés nem eleve rossz, mindaddig, amíg a többi ember jogai, és személyes határai tiszteletben vannak tartva.

A humanisták szerint a szerelmet könnyedén meg lehet magyarázni függetlenül a partnerek nemi hovatartozásától, és éppen ezért lényegtelen, hogy ki milyen nemhez vonzódik, mert mindenkinek ugyanúgy joga van szeretni, és szeretve lenni, mint mindenki másnak.
Alapvetőnek, és mélységesen emberinek tartják azt a vágyunkat, hogy a környezetünk elfogadjon olyannak, amilyenek vagyunk. Ezért fontosnak tartják a homoszexuális egyének láthatóságát, és elfogadását a társadalomban.
Amint láthattuk az egyik leggyakoribb érv a homoszexuális párok elfogadása, és jogi elismerése ellen az, hogy ezekből a kapcsolatokból nem születhet, vagy csak nehezen születhet utód. Szerintük, ha a párkapcsolathoz, sőt a házassághoz való jogot nem tagadjuk meg meddő, vagy idős pároktól, és azt nem kötjük termékenységi igazoláshoz, akkor nincs semmilyen alapunk arra, hogy ugyanezt megtagadjuk az azonos nemű pároktól.
Továbbá pedig, a humanisták szerint kegyetlen, és embertelen megtagadni valakitől a boldog kiteljesedett életet, azért, mert nem szaporította tovább az emberi fajt. Szerintük csupán a szaporodási képességre, és ennek eredményére redukálni az egyéneket torz, és embertelen látásmód.
Bizonyos érdekeket figyelembe véve érthető hozzáállás. Például, ha megfelelő mennyiségű katonára van szükség, ahhoz, hogy újabb-és-újabb területeket hódítsunk meg, vagy mert a több állampolgár több gazdasági erőforrást, és több adót termel. De ha az emberi boldogságot helyezzük a középpontba, akkor láthatjuk, hogy az nem csupán az utódok születésén múlik, sőt egyesek számára az jelenti a boldogságot, ha soha nem születnek utódaik. A humanisták szerint az utódok vállalása mélységesen személyes döntés, ami csakis az ebben résztvevő partnereken múlik, és soha nem szabad külső erővel rákényszeríteni senkire.
Mások viszont pont a homoszexuális emberek családalapítását próbálják akadályozni. A humanisták szerint viszont a jelenlegi, tudományos kutatások által is alátámasztott tudásunk szerint az ilyen, LMBT emberek által alapított, úgynevezett szivárványcsaládokban a gyerekek ugyanúgy boldogan és egészségesen tudnak felnőni. Az egyetlen jellemző probléma, amivel szembesülhetnek, az a családjuk iránt tanúsított előítélet. De erre nem az a megoldás, hogy az LMBT emberektől megtagadjuk a családalapítást, hanem inkább a velük szembeni előítéleteket kell megszüntetni.

Éppen ezért, a humanisták támogatják az azonos neműek közti házasságot is, és azt gondolják, hogy ez teljes mértékben azonos kell legyen az ellenkező nemű pároknak biztosított jogokkal. Tehát magába kell foglaljon minden olyan jogot, ami egy házastársnak jár, beleértve az örökbefogadási jogot is. Minden más diszkrimináció lenne. Problémásnak tartják azokat az érveket miszerint a társadalom egyes rétegeinek előítéletei, és (alaptalan) félelmei miatt korlátozni lehet mások emberi, és polgárjogait, és ahogy tudnak tesznek is ez ellen.
A saját, humanista szervezeteikben nincs semmiféle korlátozás nemi orientáció alapján a tisztségviselésben, vagy a szervezet életében való részvétel szempontjából.

Valamint hibásnak tartják azt a meggyőződést, miszerint a társadalmi szabályokat, és a társas viselkedést csakis a hagyomány szabhatja meg. Szerintük a változástól való félelem, az ismeretlentől való félelemmel együtt a forrása az előítéleteknek, amellyel a homoszexuális embereknek szembe kell nézniük.
Láthatjuk, hogy azok a társadalmak, amelyek elfogadják a homoszexuális, és az LMBT embereket, és biztosítják számukra a szükséges jogokat azok jelenleg a leggazdagabb, és legszabadabb társadalmak közé tartoznak.
A humanisták azt gondolják, hogy az előítéletek forrása a tudatlanság, és ez ellen tenni kell. Ezért több humanista szervezet is nyíltan kiáll az LMBT jogok mellett. Az egyik legrégebbi szekuláris humanista szervezet az Amerikai Etikai Szövetség 2010-ben határozatot adott ki arról, hogy elismerik, és támogatják az LMBT spektrumba tartozó emberek egyenlő jogait. A brit humanista társaság keretében pedig több mint 40 éve létezik LMBT szekció, amely a humanista célok mellett a szexuális orientációtól, és nemi identitástól függetlenül garantált egyenlő jogokért is kampányolt.
További kampányaikon belül az azonos neműek közti házasságért, és a reparatív (melegséggyógyító) terápiák ellen is kampányoltak. Ezek a szervezetek az Európai Unió, és az ENSZ előtt is felszólaltak az LMBT jogok érdekében.

Ezen kívül pedig a humanisták gyakran kritikával illetik azokat, akik személyes előítéleteik miatt diszkriminálnak. Van amikor ezt vallási vezetőkkel szemben teszik. Ugyanis nem fogadják el azokat az érveket, amelyeket fentebb is láthattunk.
Álszentnek, és előítéletesnek tartják azokat az aggodalmakat, amelyek a gyerekek védelmére hivatkozva próbálják korlátozni beleegyezésen alapuló kapcsolatban levő felnőttek jogait, miközben más esetekben a gyerekek jólléte nem jelent szempontot. Arról nem is beszélve, hogy a gyerekek homoszexuális emberektől való féltése teljesen alaptalan, ugyanis a homoszexualitás nem azonos a pedofíliával, és ezt állítani csakis rosszindulatból fakadóan lehet, aminek célja akadályozni, és korlátozni mások életét.
A humanisták számára az egyik legfontosabb dolog az emberi szabadság, és ennek keretében a saját boldogságunk keresése. Ha ez azt jelenti, hogy valaki egy azonos nemű partnerrel lép kapcsolatra, mindaddig, amíg a felek képesek, és megadják az ehhez szükséges beleegyezést, addig ennek nem szabad útjában állni.

Források
Anonymous. (1965). The problem of homosexuality. New Humanist, (June), 186.-187.
Topić Peratović, N. (2014). Humanism for Children (1st ed.) Center for Civil Courage, Zagreb
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (1st ed.) Central könyvek, Budapest
Wakefield, J. (2013). 31 arguments against gay marriage (and why they’re wrong). New Humanist, (January/February), 32.-35.
Egyre több magyart zavarnak a melegek
Miért ne lehetne Jézus transznemű?
Ethical movement (Wikipedia)
AEU – 2004 – Same Sex Marriage
AEU – 1996 – On the Legalization of Gay Marriage
Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Humanism
Humanists UK tells UN ‘religious beliefs no excuse for homophobia’
LGBT Humanists UK
Ending ‘conversion therapy’
Human sexuality and relationships
Dalai Lama Speaks on Gay Sex / He says it’s wrong for Buddhists but not for society
Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Buddhism
Hittani Kongregáció: Az azonos neműekről
Ferenc pápa a melegekről: Ki vagyok én, hogy elítéljem őket?
Ratzinger: «Nozze gay e aborto segni del potere dell’Anticristo»
Former Pope Benedict XVI links gay weddings to ‘the Antichrist’ in scathing new attack on LGBT+ rights
Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Islam – Sunni and Shi’a
(Hinduism) Human sexuality and relationships
Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Hinduism
Do Hindus Decry Homosexuality?
Jewish Views on Homosexuality

Kommentelnél? Katt ide.

Melegházasság | Humanista válaszok

Hallgasd meg a posztot itt.

Két azonos nemű egyén, tehát nő vagy férfi, házassága. Magyarországon bejegyzett élettársi kapcsolatként kell elismerni az azonos nemű párok külföldi házasságkötését.

Kisebb vagy nagyobb mértékben a nagy világvallások mind LMBT, és melegházasság ellenesek. A kevés kivételt azok a vallások jelentik, amelyek nem kívánják szigorúan szabályozni az emberek közti kapcsolatokat, és azok a kisebb felekezetek egy-egy valláson belül, amelyek pontosan az ilyen korlátozások miatt váltak el a fő irányzattól.
A nagy világvallások közül talán a buddhizmus a legsemlegesebb, vagy inkább legtoleránsabb ebben a kérdésben.
Mivel a buddhizmuson belül több iskola, és irányzat létezik, és mivel a vallásalapító Buddha nem beszélt konkrétan ezekről a kérdésekről, ezért a buddhista valláson belül nincs hivatalos, és konkrét álláspont a kérdésben.
A vallás legfőbb célja a megszabadulás elérése, és az ehhez vezető út mélyen személyesnek minősül, ezért a buddhisták szerint az azonos neműek közti kapcsolatokkal, vagy akár a házassággal szembeni álláspont is egyéni, és a személytől függ, nem pedig valamely vallási előírástól.
Egyes buddhista vezetők hangsúlyozzák, hogy az emberek sokfélék, és rengeteg jellemző mentén különböznek, és ezek közé a szexuális orientáció is beletartozik. Vannak akik szerint ezeket a különbségeket el kell fogadnunk, és ezekkel együtt kell megoldanunk az életfeladatainkat.

A szintén hindu eredetű vaisnavizmus (Krisna tudat) viszont rendkívül elutasító úgy a homoszexualitással, mint a melegházassággal kapcsolatosan.
Vallásukban ugyanis fontos szerepe van a családnak, és ennek bizonyos szabályok szerinti működésének, és ami szerintük az azonos nemű párok esetén nem lehetséges.
Bár a buddhizmushoz hasonlóan, a vallás legfőbb céljának ők is a felszabadulást teszik meg, de azt gondolják, hogy ez csak bizonyos feltételek mellet lehetséges.
Szerintük a mai kor egy bukott, rossz időszak, amelyben a háborúk, és a félreértések uralkodnak. Ezért történhet meg szerintük, hogy az emberi testet pusztán csontból, húsból, és vérből valónak gondolják az emberek, és aminek következtében ezek tetszés szerint, és csupán nemi vonzalom alapján egyesülhetnek. Szerintük ez nem szolgálja a valódi célt.
Kategorikusan elutasítják a házasság kifejezés használatát az azonos nemű partnerek közti szerződésre, és azt gondolják, hogy ha ez megengedett, akkor a fogalom elveszíti a jelentőségét, és azt jelenti, hogy a társadalom lemondott az isteni törvények legalább ideális szinten való tiszteletéről.
Még magát az azonos nemű partnerrel való nemi életet is tiltott kapcsolatnak tartják, és azt gondolják, hogy ennek romboló hatása van. Elítélik a nyugati társadalmakat, amelyeket azzal vádolnak, hogy a szélsőséges érzék-kielégítés hajszolása miatt engedélyezik az azonos neműek közti kapcsolatokat. Felfogásukban a melegházasság engedélyezése hibás gondolkodás következménye, és annak a jele, hogy a társadalom nem követi a vallásos elveket.

A zsidó valláson belül három nagy irányzat létezik:
A reform mozgalom, amely liberális a melegházasság kérdésében is, és nem különböztet meg nemi alapon házasulandó felek közt.
A konzervatív mozgalom, amely megosztott a kérdésben, és egyéni vallási vezetőkön (azaz a rabbikon) múlik, hogy mely álláspontot követik. Egyesek a szexualitás csak bizonyos formáit tiltják, de közben elfogadják magát a homoszexuális kapcsolatokat, míg mások a hagyományos teljes elutasítást követik.
Végül pedig van az ortodox zsidó irányzat, amely a zsidó vallással alapvetően ellentétesnek tekinti a homoszexualitást, és teljesen elutasítja azt, beleértve a házasságra való jogot is.

Ezen kívül pedig, maga az ortodox irányzat különbséget tesz a férfi, és a női homoszexualitás közt. Előbbire a legsúlyosabb büntetést (a halálbüntetést) szabja ki. És bár manapság a gyakorlat az, hogy a halálbüntetés végrehajtásához szükséges rabbinikus törvényeket szinte lehetetlen teljesíteni, de ennek ellenére magát a büntetés szigorúságát legitimnek tartják. Ezzel szemben a nők közti leszbikus kapcsolatot, bár szintén elítélik, de ugyanakkor jelentéktelennek tartják, és ezért ennek büntetése is ennek megfelelően enyhe.
Álláspontjuk szerint a Törvény (a Tóra) állandó, és a világ megváltozásával sem mozdulhat el. Ami tiltott a Törvényben, az az is marad.
Szerintük, ha valaki a vallásával ellentétes dolgot tesz a négy fal közt, akkor az csak rá, és Istenre tartozik. De amint ezt nyilvánosan teszi meg, akkor az már a hozzá kapcsolódó közösségre is tartozik.
A homoszexualitás, és a melegházasság pedig szerintük gyengíti az országot, és a házasság intézményét, ezért a lehető legszigorúbban tiltani kell.

Az iszlám a zsidó valláshoz hasonlóan arra hivatkozik, hogy az ember természete, és feladata ugyanaz, mint a teremtéskor, és ezért hiába változnak a széles társadalmi körű erkölcsi normák, a vallásos erkölcs ugyanaz kell maradjon.
Szerintük a vallási közösség feladata mindig is az volt, hogy védje a leszármazást, az utódokat, és a szerintük erkölcsös viselkedést. Ezért mindig is tiltották a homoszexualitást, mert ez, szerintük tönkreteszi a családot, és pusztulásba visz.
A vallásalapító Mohamed próféta háromszorosan átkozta meg azokat, akik Lót népének cselekedeteit művelik, azaz homoszexuálisok, és az iszlámban Lót népének pusztulása elrettentő példának számít. Szerintük nem lehet emberi jognak tekinteni azt, ami korábban pusztulást okozott.
Egyes muzulmán vallási vezetők szerint a melegházasság engedélyezése azonos azzal, mintha egy népirtást vagy egyéb szörnyűségeket legalizálna az ország. Valamint hiszik, hogy Isten nem fogja büntetés nélkül hagyni azokat a dolgokat, amit korábban ilyen iszonyatos szigorral büntetett meg.

Végül pedig a keresztény álláspont a kérdésben legalább annyira megosztott, mint ahány keresztény felekezet létezik. A továbbiakban csak pár szemléletes példát fogok említeni.
A nagyobb felekezetekben, mint például a katolikus, a görögkatolikus, és a református a melegházasság erős elutasításra talál.
A keresztény egyház tanítása szerint a szexualitás Isten ajándéka, de nem öncélú. Célja a család létrehozása, ami az ő meghatározásukban csakis nő, és férfi, valamint az ők szerelmi kapcsolatuk gyümölcse közti közösséget jelenti.
Egyes keresztények szerint egyenesen védeni kellene a „házasság” kifejezést, mert nem keresztények manapság ellentétes jelentéssel használják azt.
Különösen érdekes, amikor egyes keresztények azzal érvelnek az azonos nemű párok házassága ellen, hogy az evolúciós zsákutca, mert nem születhet belőle gyermek. Miközben a templomi esküvő feltételei közt nem szerepel a termékenység igazolása az ellentétes nemű pároknál.
Továbbá pedig az azonos nemű párok örökbefogadása ellen azzal érvelnek, hogy ezeknek a gyerekeknek ezáltal sérülne az anyához, és az apához való joguk.
Egyesek, abszurd módon, egyenesen az európai társadalmak elöregedéséért is az azonos neműek közti házasságot okolják.
A kisebb felekezetekben, és kisebb keresztény irányzatokon belül léteznek liberális közösségek is, amelyek a reform zsidókhoz hasonlóan elfogadók úgy a homoszexualitás, mint a melegházasság kérdésében.
Mint például az erdélyi eredetű unitárius egyház, amelynek keretén belül léteznek vezetők, akik támogatóan szólaltak fel az LMBT embereket érintő kérdésekben.
Például, amikor 2016-ban, Romániában az ortodox egyház támogatásával indított, az alkotmányos megtározás átfogalmazására irányuló népszavazás esetében az unitárius egyház volt a kivétel a kis, magyar egyházak közt is, amely egyet nem értését fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatosan.
Maga a népszavazás pedig csúfosan elbukott.

Mivel a humanisták nem hisznek istenekben, és nem követnek semmilyen természetfeletti lény által előírt szabályt, ezért támogatják az azonos nemű partnerek közti házasságot.
Egyes humanisták nem támogatják a melegházasság, vagy azonos neműek közti házasság kifejezést, hanem helyette egyszerűen a házasság szót szorgalmazzák, mert szerintük pont az ilyen különbségtételek jelentik a megkülönböztetést, amit nem szabad folytatni. A továbbiakban, az egyértelműség kedvéért, én az azonos neműek közti házasság kifejezést fogom használni.

A humanisták szerint ugyanúgy, ahogy nincs szükségünk istenekre ahhoz, hogy a megélhetésünket biztosítsuk, vagy hogy a betegségeket, és a társadalmi problémákat megoldjuk, mert ezekre léteznek ésszerű szabályok, amelyet mi magunk alkottunk, ezért ugyanúgy semmi szükség arra, hogy bármely vallás szabályait kövessük ami a házasság intézményét illeti.
Régebb, amikor az egyház döntött a házasság kérdésében, a házasság szabályai vallási dogmákra alapultak. De a modern korban, amikor a házasság civil eljárássá vált, a humanisták szerint, a házasság korlátozása az ellenkező nemű emberekre egy elavult gyakorlat, aminek semmilyen racionális alapja nincs.
A humanisták szerint a házasság nem egy szent dolog, hanem két partner közti szerződés, aminek alapja a szeretet. És mivel szerintük minden embernek joga van a szeretetre, a tiszteletre, és a biztonságra, függetlenül bármely egyéni jellemzőtől, ezért támogatják a teljes egyenlőséget a házasságkötésre vonatkozóan.
Az angolszász országokban, ahol a humanista filozófiának, és civil szervezeteknek hosszú hagyománya van már, a humanista szertartásvezetők már azelőtt végeztek esküvői szertartást azonos nemű pároknak, hogy maga a civil házasság legális lett volna számukra. És bár ezek a szertartások nem rendelkeztek jogi erővel, de a résztvevők számár fontos pillanatot jelentettek, amit megoszthattak a szeretteikkel, és amelyben nem korlátozta őket a hivatalosan megtagadott elismerés hiánya. (Lásd jegyzet)
Miután több országban legalizálták az azonos nemű partnerek közti házasságot, a humanisták továbbra is szívesen szerveztek ilyen jellegű ünnepségeket azonos nemű pároknak.

A humanista felfogásban a házasság a partnerek közti szeretetet, és elkötelezettséget jelképezi, ami szerintük nem korlátozódik csak az ellenkező nemű párokra.
Álláspontjuk szerint a házasság civil jog szerint való elismerése azért fontos, mert ezáltal a partnerek hozzájutnak ugyanazokhoz a polgári jogokhoz, és társadalmi elismeréshez, ami jelenleg csak az ellenkező nemű pároknak jár. Ez pedig azért fontos, mert a házasság örömei, és nehézségei ugyanúgy jelen vannak az azonos nemű párok kapcsolatában, és ennek a közösség általi elismerése nagyban hozzájárul az LMBT emberek boldogságához, és mentális egészségéhez.
Felmérések kimutatták, hogy azokban az országokban, ahol elismerik az LMBT jogokat, és ahol legális az azonos neműek közti házasság, ott sokkal alacsonyabb az öngyilkosságok aránya az LMBT emberek körében.

A humanisták szerint nem létezik értelmes szekuláris érv amit fel lehet hozni az azonos nemű partnerek közti házasság ellen. Ennek megtagadása pedig diszkrimináció. Szerintük az úgynevezett melegházasság nem egy újdonság, hanem csupán a létező házassági jogok kiterjesztése.
A humanista meglátásban az azonos neműek közti házasság egyértelműen nem ártalmas senkinek, valamint teljes egyenlőséget kell jelentsen, beleértve a családalapítás, és az örökbefogadás jogát is. Vannak akik arra hivatkozva tagadják meg ezt a jogot a LMBT emberektől, mert az úgynevezett szivárványcsaládokban felnövő gyerekek körében magasabb a diszkrimináció, és az ebből fakadó lelki problémák aránya. A humanisták szerint viszont ezek a problémák nem az azonos nemű párok hibájából léteznek, és a megoldás a társadalmi szintű tolerancia, és elfogadás növelésében rejlik, nem pedig abban, hogy egyes csoportokat megfosztunk alapvető emberi jogoktól.
Valamint ezek a problémák nem is leküzdhetetlenek, ezért ez nem jelenthetnek alapot arra, hogy akadályozzuk mások boldogságát.

Jegyzet

Több humanista szervezet létezik, főleg az Egyesült Királyságban, és az Egyesült Államokban, amelyek sokszor évtizedek óta dolgozik azon, hogy az azonos neműek közti házasságot elismerjék. Ennek során harcolnak az egyházak által folytatott lobbi, és az általuk létrehozott jogi akadályok ellen.
Például az brit LGBT Humanists, amely 1979 óta létezik, és a vallásos homofóbia elleni fellépésként jött létre.
Az amerikai LGBTQ Humanist Alliance pedig 2009-ben jött létre, és amely a legfelsőbb bíróság döntése előtt az azonos neműek közti házasság jogáért is kampányolt, manapság pedig más, szintén vallási alapú LMBT emberek elleni diszkriminatív szabályok ellen harcol, mint például a cserkészek ateista és LMBT ellenes előírásai, valamint a különböző LMBT emberek civil jogait csorbító gyakorlatok ellen.
A hosszú múltra visszatekintő brit Humanists UK, amit eredetileg 1896-ban alapítottak, pedig rég kampányol az azonos neműek hazásságáért, és több sikeres legalizáció kampányban vettek részt, többek közt Skóciában, Walesben, és Észak-Írországban.

Források

Topić Peratović, N. (2014). Humanism for Children (1st ed.) Center for Civil Courage, Zagreb
Rába, G. (2015) Isten tudja … – emberi kérdések, vallási válaszok (1st ed.) Central könyvek, Budapest

Azonos neműek házassága (Wikipedia)
Egyre több a “melegházasság” Magyarországon
Magyarországnak el kell ismernie a külföldön kötött melegházasságokat
“Van egy kedves ír homoszexuális férfiismerősöm”
Egyre elfogadóbb a magyar társadalom a melegekkel szemben – vagy mégsem?
https://www.humaHumanist Weddings FAQnism.ie/2015/05/faq-about-humanist-weddings/
Humanist weddings in Ireland – Legally binding
Marriage Equality (Humanist Association of Ireland)
Stop Saying “Same-Sex” Marriage
Humanist Perspectives
(Campaigns) Same-sex marriages
https://humanism.oHumanists launch Northern Ireland’s first billboards advertising legal same-sex marriagesrg.uk/2019/11/05/humanists-launch-northern-irelands-first-billboards-advertising-legal-same-sex-marriages/
‘Extraordinary’ day as Northern Ireland legalises abortion, same-sex marriage‘Extraordinary’ day as Northern Ireland legalises abortion, same-sex marriage
40 year history of humanist activism40 year history of humanist activism
LGBT Humanists
Suicides fall with gay marriage in Sweden, Denmark as stigma fades
LGBTQ Humanist Alliance
Gyerő Dávid unitárius lelkész: ha az ember a legfőbb érték, a melegházasság jogos – a Maszol.ro portálról
Ortodox kezdeményezés: rögzítse az alkotmány a férfi és nő közötti házasság kérdését
Erdélyi magyar egyházi vezetők is ellenzik az azonos neműek házasságát
Miért bukott el a romániai „családvédő” népszavazás?
Ne csináljunk hamis bálványt a melegházasságból!
Stances of Faiths on LGBTQ Issues: Buddhism
„Közkeletű tévedés, hogy a Biblia bűnként aposztrofálja a ho­­mo­­sze­­xua­­litást”
Judaism and LGBTQ Issues: An Overview

Kommentelnél? Katt ide.