Tag Archives: racionális

Az ateisták nem értik a társadalomtudományt

Nem csak a pápák szeretik a hatalmat.

Az ateisták majdnem mind kivétel nélkül tudománypártinak nevezik magukat. Mert az olyan okosan hangzik. Ha pedig okos vagy, akkor megmondhatod, hogy kell csinálni a dolgokat. Ami egyfajta hatalom. A hatalmat meg az ateisták is szeretik.
Csak a társadalomtudományokat nem szeretik valahogy. Mert az foglalkozik az emberi motivációkkal, és a társadalmi folyamatokkal. Ha hatalmat szeretnél, akkor meg nem jó, ha ennek módszereit valaki ismeri, és leleplezi mások előtt.
Ezért hangsúlyozzák az ateisták annyira a természettudományokat. És közben a pszichológiát, és a többi társadalomtudományt puha tudománynak nevezik. Amolyan női hóbortnak. Mert így lehet elvenni az élét ezeknek a tudományos elméleteknek.

Laikus pszichológiai elméletek
A pszichológiában van egy fogalom: laikus elméletek.
Ezek célja, hogy a világ komplex és nem egyértelmű jelenségeit kezelhető formába hozzák. Ilyen elméleteket mindenki alkot magának, annak érdekében, hogy a világban boldoguljon.
Általában személyes megfigyelésekre alapulnak, és különböző kategóriákba oszthatók. Összességükben pedig egy összefüggő rendszert alkotnak, amely megalapozza az ítéletalkotás, erkölcsi döntéshozatal, és a sztereotípiák csoportját, amit mindenki hordoz.
Az egyik ilyen ateista laikus elmélet, hogy a hívők azért hisznek, mert hülyék. Szofisztikáltabban megfogalmazva: mert elmebetegek.
Az elmebetegség mércéje az, hogy ugyanazt gondolják a világról, mint a normálisak (azaz ők maguk). Ha nem, akkor az az őrület.
Ebből következően pedig, felvilágosult ateistaként, sajnálhatod az elmebeteg hívőket, de mindenképp támogatod, hogy őrültekházába zárják őket. El a társadalomtól. És főleg a hatalomtól. Amit a mentálisan egészséges, azaz normális, ateisták természetesen, sokkal jobban tudnak majd gyakorolni.
A mentális zavarok tudományos-alapú, klinikai kritériumai viszont nem az, hogy mennyire ért egyet a racionális szabadgondolkodókkal az illető.
A laikus elmélet hibás.

A racionális döntéshozó délibábja
Egy másik puha tudomány, a közgazdaságtan, egyik régi modellje a racionális fogyasztó, amit a társadalomtudományokat nem értő ateisták szintén nagyon szeretik a vallásra alkalmazni.
Eszerint a hit egy racionális gondolatsor eredménye. Ezért, ha eleget érvelsz a hitük összetevői ellen, akkor majd jobb belátásra térnek.
A vallás, és a hit persze ennél sokkal összetettebb folyamat, de azt az ilyen túlegyszerűsítő laikus elméletek nem tudják kezelni. Ezért van annyi meddő vita ateisták, és hívők közt. (A hívők motivációja kicsit másmilyen, de itt most nem téma.)
Nem azt mondom, hogy a meggyőzés mindig lehetetlen. Hanem azt, hogy mindig csak a fizikával válaszolni egy emberi, egzisztenciális kérdésre, teljesen hibás taktika. Hogy miért hibás, azt azok az ateisták, akik nem értik a társadalomtudományokat soha nem fogják megérteni.
Egy tényleges mentális betegségből nem lehet kiérvelni senkit. Főleg meg nem ki-szidni. Ami a szokásos online ateistákkal való beszélgetések végkifejlete.
Ugyanúgy, ahogy a combnyaktörésből sem lehet kibeszélni senkit, úgy a hitéből sem fogsz senkit kibeszélni. A kitérés, a hit elvesztése egy sokkal összetettebb folyamat. Ezért ez a kivétel, és nem gyakori.
Agresszív hülyézéssel ezt semmiképp nem lehet elindítani. Ha valaki ezt nem érti, akkor nem akarja érteni mindazt, amit az emberi mentális folyamatokról, és az emberi közösségekről tudományosan tudunk.
Ezen látszik, hogy mindez csak egy ürügy az erőszakosságra, és nincs mögötte semmilyen jó szándék. Mert ha komolyan vennék a társadalomtudományok által nyújtott tudást, akkor nem így viselkednének.

A marketingben dolgozók meg csak nevetni tudnak ezeken az elméleteken, és stratégiákon. A propaganda, akarom mondani, a reklám ugyanis tényleg hatékony. És ezt azokból a puha tudományokból tudjuk.
Ha nem lenne így, akkor nem létezne ennyire sikeres reklámipar. És nem lenne ennyire ijesztően hatékony a kék gyűlölet kampány.
A folyamatot viszont csak a társadalomtudományok tudják megmagyarázni. Ahogy megoldást pedig csak ezekből lehet levezetni. A hibás laikus elméletekből csakis hibás megoldásokat lehet levezetni. Mint például azt, hogy minden ilyen problémára az oktatás a megoldás. Mert

Oktatás-fetisizmus
A társadalomtudományokat megvető ateisták szerint, annak érdekében, hogy a hit kihaljon, csak annyit kell tennünk, hogy javítunk az oktatáson.
Csak felvilágosítás kell. Cáfolatok. Tudománynépszerűsítés.
A pesszimistábbak szerint a felnőttek már eleve menthetetlenek, tehát ők felejtősek. Ezért a gyerekekkel kell kezdeni. Majd a következő generáció racionálisabb lesz. Hiszen a
Z generáció tagjai már kevésbé hisznek, mint elődeik. Ezért őket kell kritikus (sic!) gondolkodásra tanítani, még az iskolában. A többit majd megoldják.

Bár alapvetően egyetértek az oktatás fontosságával, beleértve a kritikai gondolkodás oktatásának fontosságát, de nem tartom univerzális megoldásnak.
A társadalmi problémákra a vallás egy lehetséges válasz. És, nem hívőként, erre kell alternatívát mondani. Nem elég azt mondani, hogy itt a fizika, a többinek meg járj utána. Mint a mesében.
Ateista – de inkább humanista – közösségekre azért van szükség, hogy egy természetfelettitől-mentes, de emberséges, és értelmes választ adjanak, az embereket foglalkoztató kérdésekre.
Ehhez pedig ateista közösségekre van szükség. Nem pedig pár osztályfőnöki órára, amin a szkepticizmusról beszélünk, és röhögünk kicsit a homeopátián, és a lapősföldhívőkön.

A hibás ateista elmélet szerint, viszont az oktatás elég. Azért nem kell ateista közösség, mert csakis felvilágosító, tudománynépszerűsítő tevékenységet szabad csak csinálni. Szigorúan egyénileg.
A gond csak az, hogy az életben vannak olyan kérdések, amelyek mindenképp politikaiak. És itt jön be a következő hiba, amit a társadalomtudományokat nem értő ateisták elkövetnek:

Politika-fóbia
Mivel én is egy kisebbségből származok, ezért nekem elég fejlett az empátiám, ami az elszigeteltséget, és a hatalomnélküliséget illeti. Amivel nem bírok viszont az a szándékosan generált politika-fóbia. A folyamatos „csak (párt)politikamentesen” stratégiáktól rosszul vagyok.
És igen, elismerem: a jelenlegi magyar politikai helyzet nem rózsás.
Korrupt.
Nyíltan fasiszta.
Orosz stratégia szerint üldözi a civil szervezeteket.
De ebből akkor sem következik, hogy akkor soha ne politizáljunk többé. És hagyjuk a jelenlegi hatalmon levőknek a dolgot. Ez behódolás.
Elég szégyenletesnek tartom ezt a fajta viselkedést magukat szabad-gondolkodónak azonosító polgártársaimtól.
Vonatkoztassunk el kicsit a jelenlegi kormány által nyomott propagandától. És nézzük végig, hogy milyen kérdések merülnek fel, függetlenül attól, hogy milyen rendszerben élünk.
Mint például az abortusz kérdése. A méltóságos halálra való jog. Az egyház és az állam kapcsolata.
Ezek, és hasonló kérdésekre nem hívőként is kell legyen válaszod. És mivel elkerülhetetlen, hogy egy társadalomban ezek a kérdések felmerüljenek, és az állam, amiben mindannyian élünk, ezért ezek mindenképp találkozni fognak a hatalommal. Ateistaként mit szeretnél, hogy az állam, hogyan viszonyuljon ezekhez? Mi legyen a hivatalos álláspont? Legyen ima az államfő év végi beszéde előtt, vagy ne? El tudod vinni a barátnődet egy legális, és biztonságos abortuszra? Meghalhatsz méltósággal, vagy a folyamatos fájdalom mellett még végig kell menned a romokban heverő magyar egészségügy végtelenül bürokratikus labirintusán, mielőtt meghalhatsz?
Ha megvannak a válaszaid, akkor gondolkodj el azon is, hogy ezt hogyan tudod törvényi erőre vinni, anélkül, hogy lobbiznál érte? És gondolkodj el rajta, hogyan tudnál individuumként ezért lobbizni? Még mindig azt gondolod, hogy nem kell szerveződni ateistaként?

„Nem szabad csak ateista közösségekbe tartozni”
Valaki ezt hozta fel érvként egy beszélgetésben. Ez az utolsó hibás ateista laikus elmélet, amiről itt szeretnék beszélni.
Sok ateista minden csoportot szektának tart. Különösen, ha közösségnek nevezik az illető csoportot.
Ennek eredete nem csak a túlzott individualizmus, amit már említettem. Benne van a volt szocialista országok lázadása a kollektívák fogalma ellen. (Mintha a szocializmussal csak az lett volna a gond, hogy elismerte a társadalmi rétegek létét.)
De szerepet játszik benne a hagyományos magyar széthúzás is.

A legtöbb magyar ateista nem tapasztal meg pozitív közösségi életet. Csak Vidám vasárnapot ismeri. És utána csodálkozik, hogy a szekták miért vonzók az embertársainak.
Pszichológiai tudás nélkül nem érti, hogy egy erős, szerető közösség hogyan tud nagyon vonzó lenni egy ember számára. Különösen, ha az illető épp krízisen megy át.
A mai magyar polgár meg folyamatosan krízisben van. Szarul keres. Rossz az egészsége. Az egészségügyi ellátása még rosszabb. A közbeszédet uraló folyamatos acsargás fárasztja. És a nagy individualizmusban magára van hagyva a problémáival. Erre jön a térítő egyház, és ezekre megoldást kínál. És támogató közösséget. Szociális hálót. Szeretetet.

Erre nem „mentális zavar” igent mondani.

Ismét: ha nincs szekuláris, akár humanista alternatíva, akkor csak az egyházak válaszolnak ezekre a mélyen emberi igényekre. Ateista válasz meg nem azért nincs, mert nem lehetséges, hanem azért, mert egyes ateisták szerint „nem szabad” ateista közösségeket létrehozni.
Mindez azért, mert nem értik, hogy az emberek közösségi lények. És emberi közösségekben boldogok. Mert ezt a megvetett, de meg nem értett, puha társadalomtudományok mondják.

Negyedik rész.

Kommentelnél? Katt ide.