Tag Archives: Watergate bortány

Az elnök emberei | Humanista filmek

Eredetileg azzal a céllal tettem ezt a filmet a listára, hogy a hazugságról beszéljek. Mert ez a film egy híres hazugság leleplezésről szól. Maga a film nagyon nem jött be, de ennek ellenére beszéljünk kicsit a hazugságról.

Miért nem fogadható el a hazugság?
Sokan cinikusan legyintenek, és naivnak neveznek, ha azt merészelem mondani, hogy a politikai életben sincs helye a hazugságnak. Ugyanúgy, mint ahogy a magánéletben sincs. Hazudni erkölcstelen.
Számomra a cinikus megjegyzések inkább fárasztóak, mintsem bosszantók. Egy-egy ilyen beszólás annak a jele, hogy az illető már feladta. Elérkezett az elfogadás szintjére. Ami szerintem baj. Nem pedig, ahogy a nép bölcsesség tartja: a felnőttség jele, és a politizálásra valós jogosultság első lépése. Épp ellenkezőleg. A cinizmus a vereség jele. Az „úgysincs mint tenni” attitűd a visszaélés melegágya. Elvégre, ha az emberek többsége azt várja, hogy becsapják, akkor be is fogják csapni. És nem lesz következménye a dolognak, mert mindenki számított rá.
Lásd: az autópálya költsége már eleve úgy van számolva, hogy X összeg korrupcióra megy el.

Hiba úgy tenni, mintha a tisztesség, és a nyíltság elvárása túl sok lenne. Nem az. Alapvető, minimális elvárás. Nem pedig irreális, naiv, utópisztikus izé. Amiért az embernek szégyellenie kell magát. Én nem szégyellem, hogy a hazugságot bűnnek tartom.
Igen, nem vallásos emberként, Humanistaként, a hazugságot bűnnek tartom. Sőt, az egyetlen valós bűnnek, amit ember, a másik ember ellen elkövethet. Mivel nem hiszek egy természetfeletti lényben, akinek a szabályait csak azért kell követnem, mert az illető lény hatalmasabb mint én, ezért csak azt tudom elítélendőnek nevezni, amit az emberek egymás ellen vétnek. És itt konkrét cselekedetekre gondolok. Amelyek közül az egyetlen, ami megközelíti a bűn fogalmát az a hazugság.
A bűnt vallásos hagyomány nélkül úgy határozhatjuk meg, mint egy olyan cselekedetet, amit valamilyen szabály tilt, vagy pedig ami elítélendő. Szerintem a hazugság ilyen dolog.

A hazugság megfosztja az embert a valóság ismeretétől. Megakadályozza abban, hogy a problémákkal a saját teljességükben foglalkozzon. Mert, ha valaki nem rendelkezik pontos információval valamiről, akkor téves következtetésre jut. Ha ennek az oka egy hiányosság, akkor az elfogadható. Viszont, ha ugyanennek a téves következtetésnek az oka egy másik ember cselekedete – a hazugság – akkor abban az estben a tévedés okozója a hazugságot elkövető illető.
A hazugság tehát azért rossz, mert a másik embernek árt. Nem azért, mert egy isten úgy döntött, hogy a hazugság rossz, és azt isteni törvénnyel megtiltja a teremtményeinek. A hazugság azért rossz, mert a másik embernek árt. Aki pedig embertársásnak árt, az emberellenes.

Ha elfogadjuk ezt az előző gondolatot, akkor máris jöhet a kérdés, hogy mindez érvényes a politikai életre is? Teszünk valamivel kivételt?
Jelenleg szeretném azt a radikálisnak tűnő álláspontot képviselni, hogy nem. Nincs különbség a személyes hazugság, és a politikai hazugság közt. A jó házasság reményében fűt-fát ígérő ember, és a jó politikai pozíció érdekében lehetetlen dolgokat ígérő politikus-ember közt nincs különbség.

Mindez a fake-news, azaz a szándékos álhírek terjesztése korában különösen fontos. Utóbbiról, bár egyre többet írnak, de nekem az a benyomásom, hogy mindez csupán divatos szó. Régebb ezt nyíltan propagandának nevezték. És maga a tevékenység nem változott. Csupán az eszközei lettek modernebbek. Tehát a „propaganda” kifejezés még mindig teljesen érvényes.
És igen, van egy negatív felhangja manapság a propaganda szónak, ami nem hiba. Amikor manipulálni akarnak, anyagi, és/vagy politikai haszon reményében, akkor valami rossz dolog történik. Nem hiba negatív kifejezéssel illetni.

A manipuláció negatív dolog
Nem hiba továbbá nem elnézni a manipulációt, a hazugságot, és a csalást. Ezek negatív dolgok. És mindenkit érintenek. Mindenkit próbálnak valami módon manipulálni.
Sőt, mondok még durvábbat: ezzel a szöveggel én is manipulálni akarom az ezt olvasók véleményét. Hogy ez mennyire sikeres, az már más kérdés.
Viszont vannak nálam sokkal jobb manipulátorok. És az ők eszköztárukban valahogy a hazugság mindig előkelő helyet foglal el.
Ezen az oldalon én nem árulok semmit. Nem próbálok erőszakos ismétléssel, és érzelmi manipulációval kényszeríteni senkit semmire. És nem is hazudok annak érdekében, hogy követőket nyerjek. Nem ígérek lehetetlen dolgokat. Csodás lehetőségeket, ha megtérsz az én Humanista szektámba. Nem ígérek örök életet, és végtelen boldogságot.
Aki viszont hajlandó hazudni neked, annak a motivációival kapcsolatban légy nagyon szkeptikus. Mert nincs olyan, hogy a te érdekedben hazudnak neked. Ez a kijelentés maga is egy hazugság. Gondolj csak bele. Mi lenne az a helyzet, amiben inkább szeretnél egy valótlan dolgot hallani, mintsem az igazságot? Amikor ígérnek neked egy jól fizető szerződést? Amikor a kedvesed azt mondja, hogy szeret? Amikor az orvosod azt mondja, hogy még éveid vannak hátra? Mikor szeretnéd a valóság ellenkezőjét hallani? Ha őszinte vagy magaddal, akkor ezekre a kérdésekre tudod a választ. És akkor második lépésben, kérlek, azt is mondd el magadnak őszintén, hogy miért van mindez?
A blogon szándékosan nincs kommentelési lehetőség. Többek közt azért, mert nem akarok senkit képmutatásra kényszeríteni. Nem akarom, hogy bárki késztetést érezzen, hogy a cikkekben írtakkal csak azért ellenkezzen, mert nyilvánosan olvasható, amit ír. Mert ez is egyfajta hazugság.
És persze, ezt is kihasználná a politikai propaganda gépezet, ami válogatás nélkül terjeszti a saját mondanivalóját. És ami ellen nincs az a rettegett vélemény-buborék, ami megvédene.

Őszinteség
A hazugság ellentéte az őszinteség. Fontos megjegyezni, hogy az őszinteség meghatározása az igazsággal, mint értékkel összhangban álló cselekvésben, és kommunikációban kifejezésre kerülő emberi tulajdonság. Nem pedig a nagyotmondás. Nem a hangosan üvöltött, provokatív vélemény. Nem a gyűlölködés.
Egyes propagandagépezetek szeretnék, ha elfelejtenénk, hogy az őszinteség egy emberi tulajdonság, nem pedig egy adott közszereplő személyes brandje. Őszintének lenni tett, és attitűd. Gyűlölködő propagandával tömni embertársaink fejét, és lelkét nem őszinteség, hanem épp ellenkezőleg: az is egy formája a hazugságnak. Mert eltorzít egy alapvető igazságot: hogy mindannyian emberek vagyunk. Hibákkal, és erényekkel.
Azt mondani, hogy egyes embereknek, vagy embercsoportoknak csak hibáik, míg másoknak csak erényeik vannak, talán az egyik legnagyobb hazugságok egyike. Mert ezáltal elveszi a másik lehetőségét. Ha ugyanis az erényesek közé tartozom, akkor hibáznom nem lehet. Viszont ha a hibákkal teliek közé tartozom, akkor erényeim nem lehetnek. Mindkét esetben elvesz valamit az emberségemből, és ezáltal le akarja tagadni, hogy emberként jogom van hibázni, de lehetőségem van erényesnek lenni. És erre senkinek sincs joga. Sem magánemberként, ítélkezve azon, ahogy az életem élem. Sem pedig politikusként nincs joga megtagadni tőlem emberi mivoltomból származó lehetőségeimet.
A hazugság nélküli létezés szabadsága emberi jog. Talán azt is mondhatjuk, hogy a politikai okokból leggyakrabban megsértett emberi jog. Mert az összes jelenlegi politikai rendszer alkalmazza a hazugságot. Ennek ellenére szerintem követelhetjük, hogy ne sértsék meg ezt a legalapvetőbb emberi jogunkat. Ezt kérni nem naivitás, és nem felesleges, hanem szükséges.
Amint beletörődünk, hogy hazudnak nekünk, és amint nem kérjük azt számon, akkor vesztettük el a harcot igazán.

 

Kommentelnél? Katt ide.